Minden népnek joga van egy jó alkotmányra, és bizonyára – egymást
támogatva, egymástól tanulva – a népek ilyen irányba haladnak. Ehhez viszont
megkerülhetetlen, hogy számot vessenek addigi alkotmányos hagyományaikkal. Ami
ebből ismeretlen, meg kell ismerni, ami érthetetlen, meg kell érteni, ami
vállalható egyfelé, ami nem, másfelé kell rakni, de közben új megoldásokat is
meg kell alkotni, egy új, jobb alkotmány építése érdekében. A jó alkotmánynak egy nép számára a legfontosabb és a legfelemelőbb
írásnak kell lennie, amelyet ismerünk, megértünk, tisztelünk és szeretünk.
Magyarország alkotmányának
a Változó Világ Mozgalom által kidolgozott
tervezete
Mi, Magyarország népe,
attól a szándéktól vezetetve, hogy elrendezzük közös dolgainkat, és elősegítsük
egy boldogabb világ felépítését, megalkottuk és akaratunk szabad és közvetlen
kinyilvánítása alapján kihirdetjük ezt az alkotmányt.
I. rész
Az ember és az
emberi közösségek
Első fejezet
Az ember
1. Az ember
egyetemes, minden emberi képességet hordozó, így az egész emberiséget
megtestesítő természeti és szellemi lény.
2. Az ember nem
születik jónak vagy rossznak, és bármivé válhat; saját maga és a társadalom
egyetemleges felelősséget viselnek azért, amivé válik.
3. Az ember a természetben
nem születik védettnek, de a civilizáció eredményeként a társadalom
kinyilvánítja, hogy az ember élete sérthetetlen, azt a társadalom vagy más
ember szándékosan nem veheti el, továbbá az ember kínzásnak vagy kísérletnek
nem vethető alá. Az emberi élet sérthetetlensége az emberiség
sérthetetlenségének alapja és jelképe. Aki egy ember életét menti meg, az
emberiség megmentéséhez mérhetőt tesz.
4. Minden embernek
elidegeníthetetlen alapjoga, hogy egészségesnek szülessen, és az is maradhasson
egész életében. Ennek érdekében
- minden ember
köteles óvni és erősíteni egészségét, testi, lelki és szellemi épségét,
gondoskodni egészségbiztosításáról,
- minden ember
köteles tiszteletben tartani és a tőle elvárható mértékben óvni mások
egészségét, testi, lelki és szellemi épségét,
- a társadalom
köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a közösségi
egészségvédelmet, külön Egészségügyi Törvénykönyv alapján.
5. Az ember a
természetben nem születik szabadnak, de a civilizáció eredményeként a
társadalom kinyilvánítja, hogy az ember elidegeníthetetlen alapjoga, hogy
szabad emberként éljen. Ennek érdekében
- minden ember
jogosult és köteles óvni és erősíteni szabadságát,
- minden ember
jogosult és köteles tiszteletben tartani és a tőle elvárható mértékben óvni
mások szabadságát,
- a társadalom
jogosult és köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a közösségi
rend- ás jogvédelmet, külön Szabadságjogi Törvénykönyv alapján.
6. Minden embernek
elidegeníthetetlen alapjoga, hogy másokkal egyenlőnek szülessen, és az is
maradhasson egész életében. Ennek érdekében
- minden ember
jogosult és köteles tenni saját felzárkózásáért és ésszerűen korlátozni saját
kiemelkedését,
- minden ember
jogosult és köteles tiszteletben tartani társait, azokat testvérként kezelni,
- a társadalom
jogosult és köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a hátrányos
helyzetűek támogatását, szabályozni a kiemelkedők előnyeinek hasznosítását a
köz javára.
7. Minden embernek
elidegeníthetetlen alapjoga, hogy kizsákmányolástól mentesen vegyen részt a
társadalom életében.
8. Magyarország
elismeri, hogy a civilizáció sok ezeréves fejlődése nem másította meg az ember
ősi természetét, ezért elvárható, hogy a jog ne idealizálja őt, hanem segítse
további fejlődésében.
9. Magyarország
elfogadja Az emberi jogok nemzetközi egyezményét, támogatja az emberi jogok és
kötelezettségek nemzetközi szabályozásának fejlesztését; arra törekszik, hogy
saját példája is ezt elősegítse.
Második fejezet
A család
1. A család az
életvitel és az utódnevelés kerete. Az emberek alapvető joga szabadon
választani a történelmileg kialakult vagy újabb családformák közül. A családot
a hatóság regisztrálja, illetve védi.
2. Az utódnevelés
alapvető kerete a szülői közösség, amelynek tagja az utód biológiai anyja és
biológiai apja, illetve az utód. A szülői közösség felbonthatatlan, és addig
áll fenn, amíg a két szülő közül legalább az egyik él. A szülői közösséget a
hatóság regisztrálja, illetve védi.
3. Az életvitelt
biztosítására két vagy több felnőtt ember életközösséget alapíthat. Az
életközösségből tagok bármikor szabadon kiválhatnak, illetve újak
csatlakozhatnak. Az életközösség tagjai az életközösségen belül egyenlő
jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az életközösséget a hatóság
regisztrálja, illetve védi.
4. A család, a
szülői közösség és az életközösség egyéb szabályait Családi törvénykönyv
rendezi.
Harmadik fejezet
A nép
1. A magyar nép a
Magyarországon élő emberek természetes közössége.
2. A magyar néphez
való tartozást a magyar állampolgárság tanúsítja. A magyar állampolgárság
szabályairól A magyar állampolgárságról szóló alkotmányos törvény rendelkezik
3. Magyar
állampolgárság természetes módon vagy honosítással szerezhető.
a. Természetesen
módon szerez magyar állampolgárságot minden olyan újszülött, amely Magyarország
területén született, és amelynek szülei magyar állampolgárok;
b. Honosítást
bármely ember kérhet maga számára vagy kiskorú gyermeke számára; a kérelmező,
ha Az állampolgárságról szóló alkotmányos törvény által elismert módon kötődik
Magyarországhoz, jogosult az állampolgárság megszerzésére.
4. Magyarország
elismeri minden ember jogát két vagy több állampolgárságra. Minden magyar
állampolgár köteles bejelenteni az illetékes hatóságnak idegen
állampolgárságát. Magyarország területén a magyar állampolgárságból eredő jogok
és kötelezettségek elsődlegesek az idegen állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal
és kötelezettségekkel szemben.
5. Magyar
állampolgár Magyarországról nem toloncolható ki, hazatérése nem akadályozható.
6. Egy embert csak
akkor lehet a magyar állampolgárságától megfosztani, ha az illető személy ezt
kéri, és rendelkezik más állampolgársággal.
7. A nép az élet,
a béke és a jólét letéteményese, ezért elidegeníthetetlen alapjogok illetik,
különösen:
a. Szabad, egyenlő
és titkos szavazás útján fogadja el vagy módosítja az ország alkotmányát; ennek
részletes szabályait az alkotmányozásról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
b. Szabad, egyenlő
és titkos szavazás útján választja az alkotmányban megjelölt közhatalmi ágak vezetőit
vagy vezető szerveit; ennek részletes szabályait az országos választásokról
szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
c. Szabad, egyenlő
és titkos szavazás útján véleményt nyilváníthat vagy döntést hozhat; ennek
részletes szabályait az országos népszavazásokról szóló alkotmányos törvény
rendelkezik.
d. Szabadon
szerveződhet véleményének és akaratának kifejezése érdekében; ennek részletes
szabályait az egyesületi jogról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
e. Szabadon
gyülekezhet és szervezhet erőszakmentes akciókat és mozgalmakat akarata
kifejezése és érvényesítése érdekében; ennek részletes szabályait a gyülekezési
jogról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
f. Végrehajthat
forradalmakat; ennek részletes szabályait a forradalmi jogról szóló alkotmányos
törvény rendelkezik.
8. A 7.d.-f.
pontokban felsorolt jogokkal élve, emberek egyetlen csoportja sem jogosult a
nép nevében cselekedni, ha emberek más csoportja vitatja ennek jogosságát.
Ebben az esetben a vitában érintett csoportok önálló civil szervezetként
kötelesek azonosítani magukat, és egyeztető fórumon tisztázni, illetve békésen
elrendezni vitáikat.
9. A nép joga és
kötelessége, hogy megakadályozza minden ésszerű eszközzel egyetlen ember vagy
közösség ellenőrizhetetlen vagy mértéktelen hatalmát.
Negyedik fejezet
A nemzet
1. Magyarország
elismeri, és tiszteletben tartja minden nemzetet, mint történelmileg kialakult szuverén
közösséget, amelyeknek legfontosabb jegyei a közös identitástudat, a közös
nyelv és kultúra, közös értékek és célok.
2. Magyarország vallja
a nemzetek egyenrangúságát, támogatja azok fennmaradását és szabad működését
saját területén és az egész világon.
3. Magyarország
elismeri minden nemzet jogát, hogy államilag vagy nemzetközileg elismert
feltételek mellett egy vagy több településen saját irányítású közhatalmat
gyakoroljon.
4. Minden ember
egy vagy több nemzet tagja lehet; egy nemzethez való tartozás az ember szabad
és szuverén döntése, amelyet bármikor megváltoztathatja. Tilos minden külső
nyomás ennek befolyásolására.
5. Minden nemzet
önállóan dönt intézményeiről és képviseletéről.
6. Minden olyan
nemzet, amelynek Magyarországon élő magyar állampolgárok is tagjai, kérheti felvételét
a Magyarországi Nemzetek Tanácsába, amely része a törvényhozásnak.
7. A nemzetek
magyarországi intézményeire és a Nemzetek Tanácsára vonatkozó rendelkezéseket
külön Nemzeti Törvénykönyv tartalmazza.
Ötödik fejezet
A természetes
közösségek
1. A nép, a
nemzet, a lakóhelyi és más objektív módon meghatározott történelmi közösségek
természetes közösségek.
2. A természetes
közösségek kiemelt szerepet játszanak a társadalom életében, ezért sajátos
jogok és kötelezettségek illethetik őket.
3. Egy természetes
közösséget több szervezet is képviselhet.
4. Reprezentatív
az a szervezet, amelynek a természetes közösséghez tartozó minden személy
akadálytalanul lehet egyenlő jogokkal rendelkező tagja.
Hatodik fejezet
A teremtett
közösségek
1. Emberek
tartósan fennálló csoportja, amely nem természetes közösség, teremtett
közösség.
2. Az emberek
szabadon alakíthatnak közösségeket.
3. Minden
szervezet egyben teremtett közösség is.
4. Minden közösség
jogosult jogi személyiségre.
Hetedik fejezet
Az emberiség
1. A magyar nép
vallja
a. Az emberiség
egy és egységes faj.
b. A történelem
folyamán kialakult rasszok és nemzetek mindenben egyenrangúak. Sem egyént, sem
közösséget nem lehet hátrányban vagy előnyben részesíteni rasszi kötődése
miatt.
c. Elítélendő és
törvénytelen minden kirekesztő kasztrendszer.
3. Magyarország
elítél minden erőszakot, az erővel, különösen az erőfölénnyel való minden
fenyegetést; törvénytelennek és emberiségelleni súlyos bűncselekménynek ítél
minden háborút.
4. A háború minden
formájában embertelen és törvénytelen. Magyarország saját területén külön
törvény alapján üldözi és bünteti állampolgárságra való tekintet nélkül minden
olyan személyt és szervezetet, amelyet felelősség terhel háború keletkezéséért
és folytatásáért. Magyarország állandó erőfeszítéseket tesz annak érdekében,
hogy minden más állam is hasonló törvény alapján hasonlóképpen járjon el.
5. Magyarország
együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával, elítéli más
államok függetlenségének és szuverenitásának megsértését, az ezzel való
fenyegetést.
6. Magyarország szorgalmazza
világkormányzás kialakítását, ésszerű törvényhozó, végrehajtó, békefenntartó és
védelmi hatáskörrel.
II. rész
A teremtés
Első fejezet
A munka
1. Az ember és a
társadalom számára egyaránt a munka az élet fenntartásának legfontosabb
eszköze.
2. Minden embernek
alapvető joga és kötelessége a munka, ezért a közhatalom köteles biztosítani a
munka igazságos és ésszerű elosztását.
3. Munkára, a
munka szeretetére és megbecsülésére mindenkit gyermekkorától kezdve nevelni és
ösztönözni kell.
4. Minden ember
számára képességeinek megfelelő munka biztosítandó, és mindenkitől képességeinek
megfelelő munka várható el.
5. A család és a
gyermekgondozó intézmények tartoznak ötéves korukban beavatni a gyermeket a
munka világába, és folyamatosan ellátni őket a koruknak megfelelő
munkafeladatokkal.
6. A közhatalomnak
biztosítania kell, hogy az iskola elvégzését követően mindenki kapjon megfelelő
munkát.
7. Kívánságára megfelelő
munkalehetőséget minden nyugdíjba vonult munkaképes személy számára is
biztosítani kell.
8. A munkáért
méltányos munkadíj; egyenlő munkáért egyenlő munkadíj jár.
9. Minden munka
feltétele:
- a biztonságos és
egészséges környezet,
- az indokolt
napi, heti és éves pihenés,
- a folyamatos
képzés, továbbképzés és átképzés lehetősége,
- a jó
munkalégkör.
10. A
munkavállalók szabadon alapíthatnak érdekvédelmi szervezeteket és szervezetten
tárgyalhatnak, illetve léphetnek fel közös érdekeikért. A munkavállalók jogában
áll a munkavégzés szervezett beszüntetése konkrét követelések érdekében, az
arányosság és a fokozatosság elvét követve.
11. Május 1. a
munka ünnepe. Ezen a napon ezer személynek adandó A Munka Érdemrendje
kitüntetés.
12. A munka egyéb
szabályait Munka Törvénykönyve rendezi.
Második fejezet
Az ipar
1. Az ipar
gazdálkodás a tudással és a munkával az élethez szükséges feltétele, termékek
és szolgáltatások biztosítása érdekében.
2. Minden felnőtt
ember joga és kötelessége a gazdálkodás.
3. A gazdálkodás
formái:
- önálló
gazdálkodás,
- munkavállalás,
- önálló
vagyongazdálkodás,
- önálló
vállalkozás,
- részvétel közös
vállalkozásban.
4. Az önálló
gazdálkodással és az önálló vagyongazdálkodással szemben nem folytatható
felszámolási eljáárás; a munkavállalás, az önálló vállalkozás és a részvétel
közös vállalkozásban csak törvénnyel vagy bírósági ítélettel korlátozható.
5. Minden
természetes és jogi személynek joga van másokkal együtt gazdasági társaságot
alapítani. Ezek formái:
- szövetkezet,
-
részvénytársaság.
Törvény más formákat is
alapíthat.
6. A gazdaság jó
működésének alapfeltételei
- a tisztességes
verseny,
- a követhető és
kiszámítható társadalmi környezet,
- a
fenntarthatóság,
- a társadalmi
felelősségvállalás
- a
környezettudatosság
Harmadik fejezet
Az alkotás
1. Az alkotás
valami újnak a teremtése, amely fontos, hasznos, jó, vagy szép. Minden ember és
minden közösség képességei szerint szabadon alkothat.
2. Minden ember
valamilyen tehetséggel születik, amely az alkotás egyik legfontosabb feltétele.
A szülők, az iskola, az őt befogadó közössége és kiemelten a közhatalom
kötelesek mindent megtenni az emberben meglévő tehetség kibontakozásáért.
3. Az alkotások és
az alkotók védelmét, továbbá az alkotók speciális jogait és kötelezettségeit
külön törvény szabályozza.
4. A közhatalom
minden eszközével
a. Biztosítja az
alkotás szabadságát;
b. Elősegíti az
alkotást;
c. Biztosítja az
alkotás védelmét.
III. rész
A tudás
1. A tudás örökké
megújuló közös vivmány. A tudás hatalom.
2. Fontos
társadalmi érdek, hogy
a. Minden ember
kellő tudásra és kompetenciára tegyen szert,
b. Őrződjön a múlt
minden anyagi és szellemi emléke,
c. Őrződjön
hitelesen az emberi történelem minden tapasztalata és tanulsága,
d.
Szabadon és felelősen fejlődjön a tudomány.
3. A tudás
közkincs. A közhatalom köteles biztosítani mindenki számára a szabad
elektronikus hozzáférést a rendelkezésre álló tudáshoz a lehető legkedvezőbb
feltételekkel.
4. Magán vagy
közérdekből a tudás egyes elemei időlegesen titokban tarthatók, ennek részletes
szabályait külön alkotmányos törvény rögzíti.
5. Minden ember és
közösség szabadon rendelkezhet a rá vonatkozó adatok megismerhetőségéről, ennek
részletes szabályait külön alkotmányos törvény rögzíti.
6. A közhatalom
biztosítja minden ember számára az élethossziglani tanulás és kutatás
lehetőségét, a lehető legkedvezőbb feltételekkel.
IV. rész
A hatalom
Első fejezet
A hatalom
erősítése és korlátozása
1. Elsőrendű
társadalmi érdek, hogy az emberek és szervezetek hatalma, amelyre
kompetenciájuk révén természetes módon szert tesznek, a hatalom birtokosainak
és a társadalom egészének érdekében egyensúlyban és összhangban legyen. Ezt a
hatalom egyes elemeinek ésszerű
- erősítésével,
- korlátozásával,
-
szétválasztásával, vagy
- másokkal
megegyezésre kötelezésével
kell biztosítani jelen
Alkotmányban leírtak szerint vagy további alkotmányos törvények révén.
2. Minden
hatalommal rendelkező ember és szervezet
- hatalmával
arányos joghatósági és területi szuverenítással rendelkezik;
- felelősséget
visel hatalomgyakorlásáért.
4. Minden ember,
amely egy hatalommal rendelkező szervezet tagja vagy vezetője, felelősséget
visel a szervezet hatalomgyakorlásáért.
5. Egyetlen ember
vagy szervezet sem rendelkezhet korlátlan vagy ellenőrizhetetlen hatalommal. A
hatalom korlátozása és ellenőrzése csak egyenlő és jogszerű lehet.
6. A hatalommal
való visszaélés emberiség elleni bűncselekmény, amely nem évül el.
7. A hatalom
szabályozása megkülönböztetheti a magán- és a közhatalmat.
8. Közhatalom azon
szervezetek hatalma, amelyeket állami alkotmányok vagy kiemelt nemzetközi
szerződések jelölnek meg így.
9. Minden
közhatalom forrása a nép, rendeltetése pedig kizárólag a nép szolgálata és
védelme.
10. Magyarországon
közhatalma kilenc önálló és független szervezetnek van (néphatalmi ág). Ezek:
a. A népgazdaság;
b. A végrehajtó
néphatalom;
c. A népegészség;
d. A nevelés;
e. A tudomány;
f. A törvényhozás;
g. A bíróság;
i. A művészet;
j. A civil
társadalom.
Második fejezet
A népgazdaság
1. A népgazdaság a
gazdálkodó emberek és szervezetek, továbbá a munkavállalói, vállalkozói és
fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közössége.
2. A népgazdaság
rendeltetése mindazoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a biztosítása,
amelyekre a társadalomnak szüksége van.
3. A gazdaság
különösen köteles
a. Jó termékeket
és szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak;
b. Eredményesen működni;
egy év veszteséges működés után a szervezetet tulajdonosai és dolgozói
kötelesek külön törvény szerint átszervezni a működést, a veszteségeket vissza
nem térítendő módon pótolni;
c. Óvni az emberi
és környezeti értékeket és erőforrásokat;
d. Biztosítani a
teljes és tisztességes foglalkoztatást;
e. Tiszteletben
tartani a tisztességes piaci magatartás és verseny szabályait.
4. A társadalom
elismeri, és tiszteletben tartja minden gazdálkodó jogát és kötelességét tisztességes
haszon elérésére. A haszon igazságos elosztását a társadalom, a munka és a tőke
között alkotmányos törvény szabályozza.
5. A társadalom
elismeri, és tiszteletben tartja külön törvényben rögzített esetekben és
feltételek szerint a gazdálkodás közhasznú formáit.
6. A népgazdaság
legfőbb közhatalmi szerve a száztagú Gazdasági Tanács (GT). Tagjait a
gazdálkodó emberek és szervezetek választják meg külön törvény alapján titkos
szavazással három évre oly módon, hogy
- 19 tagot a nagy
gazdasági szervezetek,
- 19 tagot a kis
gazdasági szervezetek,
- 5 tagot a
pénzügyi szervezetek,
- 5 tagot a
közhasznú gazdasági szervezetek,
- 19 tagot az
egyéni vállalkozók,
- 33 tagot a
munkavállalói, vállalkozói és fogyasztói érdekvédelmi szervezetek választanak.
7. A Gazdasági
Tanács a többi néphatalmi ág véleményének figyelembe vételével dönt
A. A
gazdaságfejlesztési tervekről és pályázatokról;
B. Az ország
infrastruktúráját érintő beruházásokról;
C. Az ország
kutatási, fejlesztési és innovációs politikájáról;
D. A minimális
munkabér mértékéről és a bérfejlesztés elveiről;
E. A gazdasági
közvagyon kezeléséről és gyarapításáról.
Harmadik fejezet
A végrehajtó
hatalom,
1. A végrehajtó
hatalom a Minisztertanács (kormány) és alárendelt intézményeinek összessége.
2. A végrehajtó
hatalom rendeltetése
A. Ismertetni és
betartatni a törvényeket minden emberrel és közösséggel;
B. Biztosítani a
békét, rendet és nyugalmat az országban;
C. Védeni az
ártatlanokat és üldözni a jogsérétéseket;
D. Tervezni és
irányítani az állam gazdálkodását
3. A végrehajtó
hatalom képviselője a miniszterelnök, aki egyben a Minisztertanács vezetője is.
5. A
miniszterelnököt a nép választja meg annak az évnek októberének második
vasárnapján, amelyben a hivatalban lévő miniszterelnök megbízatása lejár. A
megválasztott miniszterelnök a választást követő január első napján vagy ha
ebben akadályoztatva van, az akadály megszűnését követően veszi át hivatalát a
leköszönő miniszterelnöktől.
6. A megválasztott
miniszterelnök megbízatása egy, két vagy három évre szól, a miniszterelnök
választási programjában bejelentett igénynek megfelelően. Megbízatása utolsó
évének december 31. napja végén jár le. A leköszönő miniszterelnök ügyvezető
miniszterelnökként működik hivatalának az új miniszterelnöknek való átadásáig.
7. Rendkívüli
veszély esetén a miniszterelnök meghatározott időre rendkívüli állapotot
rendelhet el, a rendkívüli állapotokról szóló külön alkotmányos törvény
rendelkezései szerint.
Negyedik fejezet
A népegészség
1. Minden embernek
A. Alapvető joga a
testi és lelki egészségben eltöltött egyre hosszabb élet;
B. Alapvető
kötelessége egészségesen élni, minden ésszerű erőfeszítést megtenni saját és
mások egészsége megóvása és erősítése, a betegségek legyőzése érdekében.
2. Magyarországon
minden közhatalom, ezen belül elsősorban az Egészségügyi Szolgálat minden
eszközzel igyekszik ezt a jogot biztosítani.
3. Az Egészségügyi
Szolgálat a gyógyítók, az egészségügyi dolgozók és intézmények közössége;
vezető szerve az Orvosi Akadémia.
Ötödik fejezet
A nevelés
1. Az új emberek
nevelése alapvető küldetése, joga és kötelessége minden ember és minden közös,
különösen a szülők, nevelők és nevelési intézmények számára.
2. Nevelési
intézményeket személyek és közösségek alapíthatnak törvényben szabályozott
feltételek szerint. A nevelési intézmények autonómiával rendelkeznek.
3. A nevelést és a
nevelési intézményeket Pedagógiai Akadémia felügyeli és képviseli.
4. A Pedagógiai
Akadémia vezető szervei a Tagok kamarája és a 100 fős Szenátus.
5. A Pedagógiai
Akadémia külön rend szerint 3 évre elnököt választ.
6. A tanulmányok támogatására
a Pedagógiai Akadémia Tanulmányi Támogatási Alapot kezel, amely tanulmányi
ösztöndíjakat és hiteleket biztosít.
7. 3 éves kortól
18 éves korig minden fiatal jogosult és köteles megfelelő nevelési intézményt
látogatni.
8. A nevelés egyéb
rendelkezéseit Nevelési Törvénykönyv, vagy az abban foglalt felhatalmazás
alapján más jogszabály rögzíti.
Hatodik fejezet
A tudomány
1. A tudomány a
legnagyobb garancia a társadalom ésszerű fejlődésére. Kötelessége előre
tekinteni.
2. A tudományminden
emberben és minden társadalmi intézményben lakozik, de kiemelten a tudósok és a
tudományos intézmények képezik.
Hetedik fejezet
A törvényhozás,
1. A törvényhozás
szervei
a. Az országgyűlés
(Szenátus);
b. A törvényhozási
kamarák.
2. Az országgyűlésnek
100 tagja (országgyűlési képviselő vagy szenátor) van. A szenátorokat a nép
választja 6 évre. A háromévente megtartott választásokon az országgyűlés felét
kell megválasztani 25 választási körzetben, oly módon, hogy minden választási
körzetből a két legtöbb szavazatot kapott jelölt válik képviselővé.
3. Minden országgyűlési
képviselő egyben a jogok biztosa (tribün vagy ombudsman).
4. A törvényhozási
kamarák
a. A Nemzetek
kamarája;
b. A társadalmi
szerződések kamarái (kerekasztalok).
5. A nemzetek kamarájának
legalább 200 tagja van. Abban méltányos módon képviselve van minden
Magyarországon élő és működő önkormányzattal rendelkező nemzet.
6. Kerekasztalok
működnek
a. Az adózás
rendjéről;
b. A
betegbiztosítás rendjéről;
c. A
nyugdíjbiztosítás rendjéről;
d. A szociális
biztonság rendjéről.
10. A kamarák
tagjai tagságukért a törvényhozás költségvetéséből illetményt nem kapnak.
11. A fejezet
részletes szabályait külön törvény tartalmazza.
Nyolcadik fejezet
A bíróság
1. A legfelsőbb
Bíróságnak 12 bírája van. Azokat egy 100 tagú Legfelső Bíróválasztó Tanács
választja 12 évre, évente egy alkalommal. Egy személy egy alkalommal
választható a Legfelsőbb Bíróságba.
2. A városi,
megyei és regionális bíróságok elnökeit nyilt pályázat útján a Legfelsőbb
Bíróság választja meg 6 évre. Ugyanaz a személy ugyanarra a bíróságra nem
nevezhető ki két alkalommal elnöknek.
3. A városi,
megyei és regionális bíróságok bíráit nyilt pályázat útján az illető bíróság
elnökei nevezik ki 9 évre. Egy bíró többször is kinevezhető.
4. A bíróságok
ügyeit Országos Bírósági Hivatal egyezteti, igazgatja és képviseli külön
törvény szerint.
5. A bíróságok
munkáját Polgári, Büntető és Perrendtartási törvénykönyvek rendezik.
6. Bármely
közösség alapíthat tagjai részére békéltető bíróságot. Ha egy ügy a két fél
akaratával békéltető bíróság elé került, és az 9 hónap alatt meghozta jogerős
határozatát, az ügy nem vihető rendes bíróságra a polgári jog alapján.
7. A bírák
ítéleteit az emberi értékek és a hatályos jogszabályok alapján pártatlanul saját
lelkiismeretük szerint hozzák meg. Bíró nem hozhat olyan ítéletet, amely
veszélyezteti valamelyik érintett életét, vagy méltánytalan sérelmet okoz.
8. A legfelsőbb
Bíróság Etikai Kódexet állapít meg, amelyet a bíróságok tapasztalatai alapján
évente kell felülvizsgálni.
Kilencedik fejezet
A művészet
1. A művészet
a. A művész ember
belső kibontakozásának, kifejeződésének, békéjének és boldogságának
legfontosabb formája;
b. A legtisztább
eszköz minden ember belső kibontakozásának, kifejeződésének, békéjének és
boldogságának szolgálatában
2. A művészet
szabad és méltó fejlődét, az 1. pontban kiemelt két funkció jó és harmonikus
egyensúlyát a lehető legkevesebb jogi és hatalmi eszközzel kell biztosítani.
Ezt a követelményt hivatott érvényesíteni a Művészeti Akadémia.
Tizedik fejezet
A civil társadalom
1. A társadalom
fontos része a többi hatalmi ágakba nem sorolt, ezért civilnek nevezett
szereplői, úgy, mint
a. Az egyesületek;
b. Az
alapítványok;
c. Az önkéntesek
és mozgalmak;
d. A felekezetek
és felekezeti szervezetek;
e. A politikai
pártok és politikai szervezetek.
2. A civil
társadalom szereplői teljes és sérthetlen autonomiát és adómentességet
élveznek.
3. A civil
társadalom szabad és méltó fejlődét, a lehető legkevesebb jogi és hatalmi
eszközzel kell biztosítani. Ezt a követelményt hivatott érvényesíti és a civil
társadalmat képviseli a a 125 tagú Társadalmi Fórum, amely mellett az 1.
pontosban felsoroltak szerinti öt külön Tanács működik.
4. Az 1. pontban
felsorolt szereplőkre vonatkozó rendelkezéseket külön-külön törvény
szabályozza. További egy törvény rögzíti a civil társadalom és szerveire
vonatkozó szabályokat.
5 Társadalmi
szervezetet a szervezet méltatlanságát kimondó bírósági ítélet alapján a
Társadalmi Fórum szüntethet meg, ami ellen az érintett szervezet bármely más
hatalmi ághoz fellebbezhet.
Tizenegyedik fejezet
A Magyar
Köztársaság
1. A
Magyarországon működő közhatalom egésze államot valósít meg, amely jogi
személy.
2. A magyarországi
állam jogállam, formája népi köztársaság, neve Magyar Köztársaság.
3. A közhatalmak
egységét előmozdítja, és az államot képviseli a köztársasági elnök.
4. A köztársasági
elnököt a köztársasági tanács választja meg két évre.
5. A köztársasági
tanácsnak 99 tagja van, akiket a kilenc közhatalom egyenlő arányban delegál.
6. A köztársasági
elnök és a köztársasági tanács megválasztásának és működésének szabályait
alkotmányos törvény rögzíti
7. A társadalom
összefogását, egységét és céltudatosságát igénylő nagy feladatok megoldása
érdekében határozott időre létrehozhatók önálló programigazgatóságok.
8. Indokolt
esetben a programigazgatóságok vezetőjét a nép közvetlenül megválaszthatja,
legalább 5, legfeljebb 9 évre.
9. A
programigazgatóságok egyéb kérdéseit alkotmányos törvény szabályozza.
V. rész
A közösségi
viszonyok
Első fejezet
Az egyéni jogok
1. Minden ember
jogosult élvezni minden olyan jogot, amelyet mindenki élvezhet, illetve minden
olyan jogot, amelynek gyakorlását korlátozó feltételek rá nem állnak fenn.
2. Minden embert
megillet az a vélelem, hogy jó, becsületes, büntetlen és cselekvőképes, amíg
jogerős bírósági végzés nem határoz személyes derogációt.
3. A végrehajtó
hatalom a magyar állampolgárok jogainak védelme érdekében Országos
Polgárvédelmi Hivatalt működtet, amelynek konzuli szolgálata a világ minden
országában elérhető.
Második fejezet
A közösségi jogok
1. Magyarország
minden közösség jogát az önkormányzatra.
2. A magyar nép
fenntartja magának a jogot a polgári engedetlenségre és a békés ellenállásra,
ha írásban is megfogalmazott követelményeiről a hatalom nem biztosít eredményes
tárgyalást.
Harmadik fejezet
A jó kormányzás
irányelvei
1. Az állami
költségvetés tervezését és végrehajtását külön alkotmányos törvény szabályozza.
Indokolt esetben a kormány kezdeményezésére egy adott év költségvetéséről az
országgyőlés az évet megelőző október utolsó napjáig külön törvényben is
rendelkezhet.
2. Az állami
kiadások egy évben nem léphetik túl a törvényben előírt költségvetési keretet.
VI. rész
A természeti
viszonyok
Első fejezet
Az ország
1. Magyarország
Európa középső részében áll, történelmileg kialakult határok között.
2. Magyarország
határait Magyar Állami Határregiszter tartja nyilván és jelzi megfelelő
jelzésekkel.
3. Magyarország
határai szabadon átjárhatók.
4. Magyarország
fővárosa Budapest.
Második fejezet
Az ország területi
egységei
1. Az ország
területe 19 megyére és Budapestre oszlik.
2. Külön
törvénnyel Magyarországon a magyékből és Budapestből területi régiók
alakíthatók.
3. Külön
törvénnyel a megyék járásokra, Budapest és a nagy városok kerületekre
oszthatók.
Harmadik fejezet
A regionális
integráció
1. Magyarország az
Európai Unió tagországa. Az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges egyes hatásköreit külön nemzetközi szerződés alapján a
többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat a
magyar állam, az Európai Unió intézményei útján is.
Negyedik fejezet
A világintegráció
1. Magyarország az
Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja.
2. Magyarország
támogatja a világkormány alakítáását.
Ötödik fejezet
Az emberi
környezet
1. Magyarország
vallja, hogy a Föld az emberiség egyetlen, egységes és oszthatatlan otthona, és
elkötelezett az életfeltételek védelme, illetve felelős javítása mellett.
VII. rész
A jog rendje
Első fejezet
Az alkotmány
rendje
1. A magyar
alkotmány a magyar nép nevében szól.
2.A magyar nép
elsőrendű érdeke, hogy jó és időtálló alkotmány szolgáljon minden ember
állampolgári öntudatának, és az egész társadalom jogrendjének alapjaként.
Ennek érdekében új
alkotmány, illetve alkotmánymódosítás tervezetét külön törvénnyel szabályozott
alkotmányozási rendben kell kidolgozni, egy vagy több, de legfeljebb három
változatban. Ezt követően ezek sorsáról 30 napon belül alkotmányozó népszavazás
dönt. A szavazó cédulán az új alkotmány vagy alkotmánymódosítás elvetésére
külön sort kell biztosítani. Az új alkotmány- vagy alkotmánymódosítás-tervezet
akkor van megerősítve, ha az megkapta az érvényes szavazatok többségét. Újabb
alkotmányozási szavazást legkorábban az előző után két évvel szabad tartani.
Második fejezet
A törvények rendje
1. A magyar nép
minden eszközzel, de elsősorban a törvényhozás útján gondoskodik az alkotmány
alapjaira épülő egységes, ésszerű és folyamatosan fejlődő jogrend
kialakításáról.
2. A magyarországi
jogrend alapvető egysége a törvény.
Harmadik fejezet
A szabályok rendje
1. Minden ember és
közösség jogosult – és ha ez társadalmilag kifejezetten indokolt – köteles
saját szabályokat megalkotni, azokat illetékességi körében betartani és
betartatni.
Negyedik fejezet
A nemzetközi jog
rendje
1. Magyarország
egyenrangú és szerves része több nemzetközi közösségnek, kiemelten az emberiség
világközösségének, ezért elismeri, tiszteletben tartja, illetékességi körében
betartja és betartatja ezen közösségek által jogszerűen megalkotott
direktívákat, külön eljárás szerint ezeket saját jogrendje részévé teszi.
2. Magyarországon
csak olyan nemzetközi jogszabály és szerződés alkalmazható, amelynek van
mindenki számára elérhető a kormány által hitelesített magyar nyelvű fordítása.
Ötödik fejezet
A jogalkotás és
jogalkalmazás
1. Magyarország
területén mindenki számára kötelező törvényt a Törvényhozás, rendeletet törvény
felhatalmazás alapján közhatalmi szerv alkothat.
2. A megalkotott
törvény és rendelet nyilvános, mindenki számára állandóan elérhető.
3. Magyarországon
érvényes jogszabály, közhatalmi döntés, magánjogi szabályzat, szerződés vagy
döntés nem lehet ellentétes a tudománnyal, az erkölccsel vagy más
jogszabállyal.
4. Törvénynek a
tudománnyal, az erkölccsel vagy más jogszabállyal való ellentétességét a
Legfelsőbb Bíróság hivatalból való észlelés, ügyészi vagy alapos állampolgári
kezdeményezés alapján mondja ki, hatályon kívül helyezve az ellentétességet
okozó törvényt, illetve törvényrészt. Ez ellen fellebbezési vagy jogorvoslati
lehetőség nincs.
5. Egyéb
jogszabályoknak, közhatalmi döntéseknek, magánjogi szabályzatoknak, szerződéseknek
vagy döntéseknek a tudománnyal, az erkölccsel vagy más jogszabállyal való ellentétességét
hivatalból való észlelés, ügyészi vagy alapos állampolgári kezdeményezés
alapján bármely bíróság mondhatja ki, rendelkezve az ellentétesség
megszüntetésének határidejéről és módjáról. Ez a döntés megfellebbezhető.
* * *