Ki
tudja, hány az élő civil szervezet hazánkban. Bizonyára több, mint százezer.
Ennek nagy része, talán 90%-a egypár százezerből, vagy akár pár tízezer
forintból „él meg”, no meg egynéhány ember lelkesedéséből, rokonok és barátok
támogatásából.
Bizonyosan nem ritka, ha egy-egy civil szervezet működése fiktív, vagy
éppenséggel haszontalan, vagy más kevéssé hízelgő jelző illik rá. De a többiek
nélkül Magyarország kevésbé jó, kevésbé színes, kevésbé civil lenne, és az
semmiképpen nem lenne jó. Közös, fontos társadalmi érdek a civil
kezdeményezések, energiák, szándékok szabadon és hatékonyan működhessenek.
Az igen sok akadály és probléma között van egy fölöttébb triviális, de mindenkit
– de különösen a kis szervezeteket – terhelő gond: a könyvelés. Mert egy ilyen
komoly, már-már poroszosan pedáns országban könyvelni muszáj. És itt mi a
jellemző: a civil szervezet megbíz egy könyvelő irodát, amely általában egy
szerény fix díjért el is vállalja a feladatot, de – érthető módon – a fix
alapdíjért járókon túli könyvelési tételekért 200-300 forintot számláz. Így
adódhat az, hogy egy jólélek befizet egy közhasznú szervezetnek 200 adományt,
és ez automatikusan nettó veszteséget okoz a szervezetnek.
Jó, rendben, ne legyen ennyire szegény az adományozó, és fizessen be 500
forintot! Rendjén való, hogy ebből a pénzből az üzleti vállalkozás többet
profitál, mint a közhasznú szervezet?
De mekkorának kellene lennie a befizetett összegnek, hogy a belőle levont
könyvelői „jutalék” ne legyen tisztességtelen?
És még szó nem eset a banki költségekről.
Ezért az enyhén szólva abszurd helyzetért nem az üzleti partnereket kellene
okolni (feltéve, hogy nem viszik túlzásba az ügyeskedést). De egyáltalán nem az
a cél, hogy valakit vagy valamit okoljunk, hanem hogy megoldást találjunk erre
a kerékkötő helyzetre.
A megoldás pedig egyáltalán nem tűnik nehéznek: a kormányzatnak – okos versenyeztetéssel
– ki kellene dolgoztatnia egy olyan szoftvert, amely teljesen megfelel a civil
szervezetek könyvvezetési igényeinek, és amelynek segítségével külső cégek
igénybevétele nélkül is tudnának eleget tenni könyvelési, adózási, bejelentési
stb. kötelezettségeinek. Ezt a szoftvert és a szükséges szakmai segítséget a
kormányzatnak térítésmentesen kellene biztosítani a civil szervezetek nagy
többségének.
A kormányzat minden évben milliárdokat költ néhány gondosan kiválasztott
civil szervezet szép ötleteinek támogatására. Egynéhány milliót ráfordítani
arra, hogy a nagy többségnek könnyebb legyen a működése, olyan feladvány,
amelyet egy jó kormányzás nem utasíthat vissza.
Ami viszont a banki kormányzat tehetne a civil világért: kötelezni a
bankokat egy külön civil szervezeteknek szóló csomag kialakítására. Ez azért
lenne jelentős segítség, mert ismerjük a bankok gyakorlatát: mindenki abban
versenyez, hogy az ő ajánlata minél körtébb legyen a másik bank almájával
szemben. Csak egy ilyen műfaji megkötés teremthet valóságos – és így jótékony –
versenyt, a közhaszon érdekében.
Változó Világ Mozgalom
*
* *