A tudás 10 napja - 2017 - November 1. A történelem

Az integráció alternatívái

Európa, amely évezredek óta a világ szellemi műhelye és motorja, hosszú ideje vergődik. Egy borzalmas, hozzá méltatlan konzervativizmus bénítja.

Több robbanásveszélyes probléma halmázódott a kontinensen, és könnyen lehet, hogy egyik-másik ilyen probléma által okozott robbanás végső soron jótékonyan kilendít minket ebből pangásból.

Egy ilyen probléma az integráció-függetlenség feszítő ellentéte. A helyzet bonyolultságát jól jelzi, hogy nehéz jó szópárosítást találni erre. Az integráció sem minden esetben a jó szó, de a függetlenség végképp esetleges. Hiszen mondhatjuk: dezintegráció, autonómia stb.

2017 ősze Katalónia kiválásáról szól, amely valóságos dráma Spanyolország számára, de még nagyobb szégyen az Európai Unió vezetése számára.

Most fölösleges lenne az igazságot keresni ebben a konkrét esetben, hanem át kellene gondolni értékeinket és elveinket, és ugyan ennyire komolyan megvizsgálni konkrét teendőinket, stratégiánkat ezen a területen.

Ami az értékeket és az elveket illeti: hitet kell tennünk két alapvető, de nem könnyen egyeztethető eszmény mellett. Egyrészt tiszteletben kell a nemzeti önrendelkezés jogát, mint alapvető társadalmi jogot, ugyanakkor azt a történelmileg kiszenvedett elvet is védeni kell, hogy az állam egy terület köztársasága, és nem nemzetállam, ahogy nem pártállam, ahogy nem egyházi állam.

Fel kell ismerni, hogy az integráció nem lehet egyirányú utca. Nem szabad, hogy az legyen, vagyis egyre szélesebb és egyre szorosabb központosítás. Az integrációnak ésszerű – és nem mellesleg: demokratikus – folyamatnak kell maradnia, amely a helyzettől, vagyis a népek akaratától, érdekétől függően elmozdulhat az egyik irányba is (a nagyobb integráció irányába), a másik irányba is (a kevesebb integráció irányába).

Ilyen szempontból Európa minden sarkában megérett a helyzet jelentős változásokra.

Igen hosszú listát lehetne összeállítani a jogosnak tűnő függetlenségi törekvésekről, bár ez valóban bonyolult terület. Ami hosszú ideje a felszínen van: Katalónia, Skócia, Wells, Korzika.

Talán meglepő módon ennél is hosszabb lenne a lista arról, hogy hol lehetne erősíteni, hol volt súlyos hiba szétrobbantani az integrációt. Ez utóbbira tragikus példa Jugoszlávia, de a cseh-szlovák integráció lesöprése sem volt éppen dicsőséges tett. Ezeket az integrációkat sokkal inkább fontos lenne visszaépíteni, ahelyett, hogy olyan légből kapott „integrációkat” erőltetni, mint a „visegrádi négyek” (ami voltaképpen egy Ausztria nélküli Osztrák birodalom árnyéka). És itt lenne még egy fontos opció: minden szempontból megérett az idő, hogy Németország és Ausztria békésen és demokratikusan egyesüljön.

A két „tiszta” irány mellett vannak összetettebb problémák is, főleg a múltból örökölt szerencsétlen helyzetek megoldása, amiből talán a legtöbb van: az ír helyzet, Belgium helyzete, Románia és Moldova, Macedónia és Koszovó, Ciprus helyzete, Gibraltár, a mini államok rendezetlen helyzete.

1992-ben a Magyarországon különösen népszerű vörös csillagos Freddy Heineken ismertette vízióját egy föderális Európáról 75 kis tagállammal. Ez is egy terv, amelyért lehet lelkesedni, vagy szörnyülködni rajta. De végül is víziók, tervek nélkül hogyan lássunk hozzá stratégiaalkotáshoz?

A stratégiaalkotás pedig fontos és sürgős. Mert forrponton Európa.

Európa is, ahogy Magyarország is, az egész világ is.

Változó Világ Mozgalom

Egyetértesz céljainkkal? Csatlakozz a Változó Világ Mozgalomhoz!

Támogatod valamelyik – netán több – kezdeményezésünket? Támogasd pénzadománnyal munkánkat! 1000 forint is segítség!

* * *

Hazatérés a Paradicsomba

Sok út és sok úttalan irány áll az ember előtt.

A civilizáció című kötet felvázolta a jó utat, de ez az üzenet még nem jutott célba. És ez nem véletlen.

Fontos feladatunk ezen változtatni.

A Változó Világ Mozgalom 2017 őszén igyekszik minél több embert elérni, és megnyerni a nagy feladatoknak.

Senkit nem akarunk rávenni, hogy vakon higgyen a mozgalomba, mert az szép és nemes célokat jelöl meg. Mi a tudást becsüljük, amely szorgos tanulást és kritikai gondolkodást igényel. Becsüljük a munkát és az alkotást, az örömöt és a közösséget.

És hiszünk az emberben.

Hisszük azt, hogy a Föld paradicsom, az volt, ma is az, és évmilliókig az maradna, ha megbecsüljük.

Mindehhez a legfontosabb pedig a béke!

Legyen béke benned, legyen béke életedben, legyen béke a világon!

Csatlakozz barátaiddal együtt a Változó Világ Mozgalomhoz!

A civilizáció

Minek ide plakát?

Érthető módon komoly aggályokat, sőt, indulatokat keltett a kormány által erőltetett törvény a plakátok politikai használatának korlátozásáról.

A döntés valóban ront az eddig sem komoly esélyeken – de nem elsősorban a (mindenkori) ellenzék, hanem a választó esélyein, hogy képes legyen jól mérlegelni.

A választó esélyei sehol a világon nem biztatóak, de ez nem ok arra, hogy mi itt, Magyarországon ne próbálkozzunk ésszerű, becsületes újításokkal. (Ok a nem cselekvésre inkább az ésszerűség, a becsületesség és az újítási képesség nyomasztó hiánya lehet.)

Érdemes belegondolni: valóban ennyire fontosak a kis, nagy és óriás plakátok? A marketing szakemberei egyhangúan biztosítanánk mindenkit, hogy igen, döntően fontosak. Már azzá neveltük a „tömeget”, hogy nyitott, fogékony legyen a marketing eszközökre! A tapasztalatok (statisztikák stb.) alátámasztják ezt a szomorú tényt. Ezért nem a tényt kell cáfolni, hanem tudatosan változtatni a helyzeten – a helyes irányba.

Ez a helyes irány pedig az, hogy minél több emészthető, értékelhető és adott esetben számon kérhető információt biztosítani a választóknak, nem tülekedve, egymást túlharsogva. Ehhez a plakátok, kicsik meg óriásiak, sehogy sem alkalmasak.

A jó és radikális megoldás ma vitathatatlanul a net: demokratikus, hatékony, gazdaságos.

Egyszerűen intellektuálisan és technikailag forradalmasítani lehetne a választási küzdelmet egy jól kialakított közösségi választási portállal.

Egy ilyen keretében nem csak – gyakorlatilag korlátlan – lehetőséget lehetne biztosítani a jelölteknek a személyes, szakmai és politikai bemutatkozás számára, hanem rákényszeríteni is a jelölteket egy korrekt becsületes megmérettetésben való részvételre. Ennek egyik központi eszköze lenne különböző – egységesen feltett – kérdésekre – adandó válaszok. Demokratikus és ésszerű szabályok szerint lehetne kialakítani egy országos kérdéssort, és külön egy helyi, az adott választó kerületre vonatkozó kérdéssort. A kérdéssorok kialakításában szerepet kaphatnak maguk a jelöltek, de főképpen a választók. Semmi kétség, hogy az ilyen kérdéssorok összeállítása is könnyen válhat rossz akaratok prédájává, de a nyilvánosság komoly esélyt ad a jó szándék felülkerekedésére.

Egy ilyen kampánymechanizmus egy sor további lehetőséget teremt, amelyek enélkül is aktuálisak lennének, csakhogy megrekedve az eddigi gyakorlatban, megvalósításukra alig lehet reményünk a közel jövőben.

Példa egy ilyen lehetőségre: el kellene várni a jelöltektől, hogy tegyék közzé összes publikációjuk listáját. Ide kellene érteni minden cikket, blogbejegyzést, tanulmányt, esszét, dolgozatot stb., amit valaha, de különösen az elmúlt 10 évben írtak. (A VVM jó ideje hirdeti, hogy minden komoly művelt ember évente készítsen magán szorgalomból vagy éppenséggel szakmai igényességből egy komplett szakdolgozatot.)

De valóban, hogy van valakinek bátorsága képviselőnek jelentkezni, ha egy értelmes komoly írást nem tud felmutatni?

Ha egy ilyen kommunikációs rendszer semmiképpen nem szorítaná vissza a jelöltek személyek részvétele, korteskedése, vagy éppenséggel a jelöltek közötti élő vita természetes szükségét, talán éppen ellenkezőleg, nagyobb és alaposabb igényt támasztana erre.

Igen, mindez fontos lenne, hogy lássuk, milyen intellektuális kapacitással, milyen gondolatokkal, milyen válaszokkal jönnek ezek a magukat felvállaló személyek.

Erre viszont a plakátok semmit nem érnek. Mi sem könnyebb, mint nagybetűkkel, ügyesen kiválasztott illusztrációkkal hirdetni: „Csak mi!”, „Csak ők ne!”, esetleg: „Csak a nép!”

„Az igazság mélyen van elrejtve…” Hát még a személyiség igazsága! Mégis, okunk van bízni abban, hogy ha a társadalom alaposabban átvilágítja a jelölteket, sok minden jobbra fordulhat.

* * *

A Változó Világ Mozgalom nem politikai, hanem szellemi mozgalom. Nem kívánunk részt venni sem a politika, sem a hatalom űzésében. De amit a szellem területén megtehetünk, az kihathat még a politikára is, a hatalom gyakorlására is, de az emberek élet- és gondolkodásmódjára.

A forradalmak toporognak a kapuban.

Mi azokat kívánjuk szolgálni.

Csatlakozz munkánkhoz.

A szellem parvisa tágas.

Változó Világ Mozgalom

* * *

Ember és kutya

A kutya az ember barátja, hirdeti a koptatott mondás. Sajnos, nem minden kutya, és nem minden embernek. Nem ritkán kutya gyilkol embert, nem ritkán fordítva. Nem mellékes, hogy mindkét esetben az embert terheli a felelősség. Aki többnyire nem az áldozott.

Ám az sem feltétlenül felemelő érzés, ha egy kutya az ember legjobb – netán egyetlen – barátja.

Legfőbb ideje, hogy mi, ember és kutya „elrendezzük közös dolgainkat”!

Az ember és kutya kapcsolatának egyik legszebb mintája a vakot segítő kutya. A kép fontos eleme az, hogy egy kutyát vakvezetővé csak egy komoly iskolával tehetjük. És éppen ez mutat rá az ember felelősségére: semelyik kutya nem születik „barát”-nak. Azzá kell tenni, komoly, szakszerű neveléssel. És azzal, hogy utána jó gazdája vagyunk.

Egyre több példát lehet látni hasonló szerepre, de ez még nem vált általánossá, pedig ez óriási segítséget jelentene az embereknek is, üdvös lenne a kutyafaj számára is.

A vak embereken túl nagyszerű segítség lenne egy megfelelően képzett kutya

- a mozgássérültek, ágyhoz kötött betegek,

- az autisták,

- az öregek, különösen a magányos öregek,

- más testi vagy lelki hátránytól szenvedők,

- hajléktalanok

számára.

Ha ilyen széles körben jutnak szerephez a kutyák, joggal lehet számítani arra is, hogy hamar kiürülnek a kutyamenhelyek, amely egy szégyenteljes intézmény.

Ezzel párhuzamosan egy különösen bonyolult és felelősségteljes feladat lenne a veszélyes („harci”) kutyafajták szaporodásának megakadályozása.

A megmaradó barátságos és nevelhető kutyafajták pedig egy pár évtized alatt nagyon komoly fejlődésen mehetnek át. Intelligenciájuk igen hamar látványosan megközelíthetné a miénket. Közben menthetetlenül állatok maradnak, de ez a kettősség felmérhetetlen hatással lehet majd az ember öntudatára.

Az emberi és az állati intelligencia közeledése jobban éreztetné az állati és az emberi sors, küldetés – óriási, és közben tovább növekedő – távolságát, ami segítene minket átérezni – és felvállalni – a ránk háruló felelősséget.

Változó Világ Mozgalom

* * *

Népi-urbános vendégfogadás

Minden városi családnak járjon egy, két vagy négy hét falusi nyaralás, és minden falusi családnak járjon egy, két vagy négy hetes városi nyaralás.

Ennek az államilag garantált nyaralási lehetőségnek különböző formái és feltételei lehetnek, az érintett család létszámától, anyagi helyzetétől, igényeitől stb. Amikor több gyermekes kis jövedelmű családról van szó, a térítési díjnak valóban jelképesnek kellene lennie. Ugyanakkor a nyaraló családnak legyen lehetősége részt venni a helyi munkákban is, ami nem csak bizonyos kompenzáció lenne, hanem élményszerzés is, tanulás is.

Világos, hogy ez az intézkedés csak úgy lesz megvalósítható, ha az állam kidolgoz egy nagyszabású komplex programot a falusi és a városi vendégfogadás fejlesztésére.

Változó Világ Mozgalom

* * *

Feltétel nélkül, de munkát!

Csodálatos jelkép, hogy – legalábbis Magyarországon – olyan közel van egymáshoz a munka és az anyák ünnepe. Munka és élet!

De legyünk realisták, és pátoszból mértékkel öntsünk az ünneplésre.

Mert a kemény igazság: munkálkodni, dolgozni szükséges, élni nem. Ahogy már a régiek is tudták: Navigare necesse est…

De legyünk jó realisták, és a cinizmus fanyar ízéből se vegyítsünk a kelleténél többet, akármennyire fontos is felrázni az emberek nagy részét.

Valójában munka és élet összetartozó, mint ahogy a férfi és a nő, a cél és az eszköz, a jog és a kötelesség.

Igen, a munka magasabb rendű dolog, amelyet az élettel egyenrangúan kell kezelni.

Sajnos, jó ideje inkább távolodunk ettől az elvárható állapottól. A munka, annak fogalma és annak értéke sokat veszített, és egyre inkább veszít. Sokan munkatársadalomról beszélnek, de nem nehéz megállapítani, hogy ez mennyire megtévesztő.

Kinek lehet kétsége, hogy egy fasiszta országban a munkatársadalom voltaképpen rabszolgaság. De mennyivel jobb a helyzet egy államszocialista vagy államkapitalista társadalomban?

És mi a helyzet a liberális piacgazdaságokban, ahol vannak?

Egy látszatra forradalmian új és progresszív eszmény lerántja a leplet az akármennyire liberális kapitalizmus antihumánus jellegéről, és ez a „feltétel nélküli alapjövedelem”, amelyet már Magyarországon is propagálnak egyes 1% alatti pártok.

Emberek! Miért nem azért harcoltok, hogy mindenki feltétel nélkül kaphasson munkát?

Munkát! Ugyanis a munka igazi fogalmához hozzátartozik a méltányos, igazságos munkabér is! Amihez nem tartozik igazságos munkabér rabszolgaság, szolgaság, kényszermunka, kizsákmányolás. Melyik tűrhető a 21. században?

Miért lenne megvalósítható a „feltétel nélküli” alapjövedelem, és miért nem valósítható meg a „feltétel nélküli” munka?

A Változó Világ Mozgalom kiáll a feltétel nélküli, szabad és értelmes, igazságosan megfizetett munkáért

A Változó Világ Mozgalom kiáll a munka társadalmi megbecsüléséért és társadalmi súlyáért.

A Változó Világ Mozgalom kiáll a munkavállalás és munkavállalói érdekvédelem szabadságáért.

Az emberiség jövőjét a munka építi!

Budapest, 2017. május 1.

Változó Világ Mozgalom

A civilizáció
* * *