VVM 2020 – 9. Tudás

A tudás az emberi civilizáció lényege. Az hogy tudunk tudni, az, hogy merünk tudni. Egyik sem egyszerű, egyik sem természetes. Hosszú évmilliók kellettek, mire az erre legalkalmasabb földi élőlény megtanulja. És ezt a hosszú tanulási folyamatban minden egyes egyednek élete folyamán meg kell ismételni, a semmiből indulva a mindentudás megvilágosodásáig. Hihetetlenül nehéz, bonyolult feladat, amelyet képtelenség is teljesíteni, ha az embernek nem akad ezer jó tanítója. És ugyancsak számít a környezet, amely szegélyezi vándorutunkat az életen át.

Ez a környezet ritkán kedvező, sokszor kemény próbákra tesz ki. Zord lehet a természeti környezet. ellenséges lehet a szociális környezet. Így a szellemi-tudati fejlődés bármely másik élőlény szintjén is megrekedhetünk. Sem a birkának, sem a farkasnak, de még a kullancsnak sincs oka szégyenkeznie, hogy az, ami. De bármilyen állat szintjén megrekedt ember tragédia. Meg kell tanulnunk ember lenni. Ehhez tudni kell, és merni kell tudni. Merni, ahogy a kisbaba mer kétlábra állni, és felhagy a csúszás-mászással.

Merj tudni. A te tudásod, a te hatalmad. A tudásod juttat el a tudók társadalmába, egyenlő leszel az egyenlők között. Feltéve, ha tiszteled a tudást, és tiszteled a tudók egyenlőségét.

Az emberi szellem hatalmas eredményeket ért el, de mégis még gyerekkorban vagyunk, és nagy tömegek nem mernek kétlábra állni. A tudomány nem vezetőerő, hanem elefántcsonttoronyba menekülő szolgálóleány.

Sürgető feladat az emberek bátorságát megerősíteni, a tudomány vezetőszerepét, mint a törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalommal egyenrangú önálló hatalmi ág, megadni, a tudás tiszteletét, kultuszát meghonosítani.

  

* * *

Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.

Tudás és Acta

A Változó Világnál régi hagyomány évente kiemelni valamely témát azok közül, amelyek fontosságuknál fogva egyébként is állandó figyelmet kapnak. Így 2017 a tudás éve lett.

De mi is közelebbről a tudás, és miképpen kell látnunk jelenlegi helyzetét? Mennyire lenne helytálló az a hétköznapi összbenyomás, hogy a tudás, a tudomány történelmi válságban van, hanyatlik, vesztésre áll a feltámadó és agresszív vallásossággal szemben?

A téma is hatalmas, szinte áttekinthetetlen, a helyzet is hihetetlenül bonyolult és ellentmondásos. Egy egész vaskos monográfia nem lenne elég a teljes kép lerajzolásához, hát mit is lehetne felelősséggel kijelenteni egy rövid jegyzetben?

Legelőször is azt, hogy minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a tudás erejében, csodás mindenhatóságában.

A helyzet valóban bonyolult és ellentmondásos, de okos és következetesen végrehajtott tervekkel, ha tetszik: tudáspolitikával jelentősen hozzájárulhatunk a szükséges haladáshoz.

Ezen a téren a VVM álláspontja szerint változatlanul az a legfontosabb stratégiai cél, hogy a tudomány önálló hatalmi ággá váljon.

Különösen fontos és termékeny fordulat lenne nyitottá, és nem mellesleg demokratikussá tenni a tudomány világát, amely jelenleg igen zárt állam az államban, igen erőteljes feudális vonásokkal. Itt természetesen nem arról van szó, hogy „demokratikus” szavazással legyen eldöntve a tudós vita. Annál inkább szükséges a demokratikus kormányzás, a mindig is szűkös erőforrások és lehetőségek méltányos megosztása, a korrekt ellenőrzés stb.

Egy sajátos szelete ennek a problémarengetegnek a tudományos nyilvánosság, a publikálási és az ismeretterjesztő lehetőségek. Itt régi közismert panaszok vannak amiatt, hogy néhány – zömében multinacionális – agresszív üzleti vállalkozás uralja a terepet, amely kihasználja a tudósokat szakmailag és anyagilag, közben hatalmas közpénzeket is elszívva.

A Változó Világ portál válaszképpen egy új online tudományos lapot indított a tudás évében, Acta Mundi címmel. Tisztában vagyunk a kezdeményezés szerény, szinte jelképes jelentőségével, de komolyan vesszük a feladatot. Igyekszünk majd rugalmasan alkalmazkodni a szerzői és az olvasói igényekhez, de következetesen kitartva néhány alapelv mellett.

Ezer további lehetőség kínálkozik a tudás témájában.

Példaképpen említenénk azt a kezdeményezésünket, hogy a politika számára legyen biztosítva merítés lehetősége a tudásból, ami egyúttal egy minőségi követelményt is támasztana a politikával szemben. Eszerint az országgyűlési képviselők (és frakciók) elsősorban az MTA által akkreditált tudósok közül választhassanak szakértőket, Hasonló lehetőséget, illetve követelményt kellene érvényesíteni a képviselőjelöltek vonatkozásában. Közpénzt áldozni arra, hogy üres frázisok röpködjenek a levegőben, vagy azokkal tele legyen plakátozva az ország, bűn! Arra kellene normatív kereteket biztosítani pártoknak, jelölteknek, hogy igényes tudományos kutatások, elemzések készüljenek egy-egy társadalmilag fontos és aktuális témáról, ezeket tartalmas konferenciákon, workshopokon lehessen megvitatni, széles nyilvánosság mellett.

Hasonló konkrét kezdeményezések tucatjával találhatók a VVM anyagaiban.

Napirenden tartjuk, és lépést tartva az élettel, gyarapítjuk is azokat

Változó Világ Mozgalom

Egyetértesz céljainkkal? Támogatod valamelyik – netán több – kezdeményezésünket? Csatlakozz a Változó Világ Mozgalomhoz!

* * *

A tudomány napja, 2017

1996 elején a frissen indult Változó Világ ismeretterjesztő könyvsorozat – hagyományteremtő szándékkal – meghirdette A tudás 10 napja rendezvénysorozatot, november 1 és 10 között. Az őszi időszak választását a könyvsorozat születésnapja befolyásolta, ugyanis előző év november elején jelent meg az első két Változó Világ kötet. A tízes számot pedig az magyarázza, hogy a könyvsorozat tervezésekor 10 témakört határoztunk meg, amelyekbe sorolni lehet a különböző köteteket.

Ezek: történelem, jog, életmód, földrajz, kultúra, egészség, gazdaság, politika, mesterségek, tudományok. Így A tudás 10 napja minden egyes napja a megfelelő témára koncentrál. A rendezvénysorozatot nyitottnak terveztük, ösztönöztük, hogy könyvtárak, iskolák, szakmai és civil szervezetek is részt vegyenek a kezdeményezésben saját rendezvényekkel. Az első években a terv szép sikert hozott, országszerte több tucat rendezvényre került sor. Igen sok vidéki TIT-szervezet jeleskedett ebben.

Kétségtelenül a véletlen műve, hogy éppen akkor, 1996 tavaszán az MTA a magyar tudomány napjának hirdette ki november 3-át, és ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatot is szervezett, a tudomány napjai elnevezéssel.

Szerkesztőségünk nyitott volt az együttműködésre, de nyilvánvaló volt, hogy a kétféle kezdeményezés nem egyesíthető, nem hozható közös nevezőre, nem beszélve arról, hogy a MTA és a Változó Világ nem egy súlycsoport (ami nem volt akadálya annak, hogy az MTA akkori főtitkára, Meskó Attila a Változó Világ Alapítvány kuratóriumi elnöke legyen).

De ennél jóval érdekesebb, szinte hihetetlen véletlen az, hogy öt évvel később UNESCO november 10-ét a tudomány napjává tette. Azt a november 10-et, amelyet öt évvel korábban a Változó Világ éppen azzá jelölt, A tudás 10 napja keretében.

Ezt szép jelképnek tartjuk. Nem többnek, de nem is kevesebbnek.

Jó, de az ünnepeken túl, lássuk a hétköznapokat! Tekintettel arra, hogy a Változó Világ profilja az ismeretterjesztés, nálunk a hétköznapokban is szüntelenül terítéken vannak a tudományok, a tudományos kérdések, dilemmák, hipotézisek, viták, rejtélyek. Annál inkább furcsa, hogy eddig a sorozat 80 címe között egyetlen tudomány neve sem található.

Pedig milyen jó lenne sorra az összeset bemutatni. Az összes hányat? – kérdezheted joggal. Ezen én is sokszor gondolkoztam: vajon hány önálló tudomány létezhet? Bizonyára vannak tekintélyes rendszerek, nomenklatúrák, de vajon ki tudna dönteni a milliónyi szakterület „függetlenségi” vitáiban? Egyébként itt minden vita fölösleges: mi nem azt néznénk, hogy valami milyen helyet foglal a képlékeny tudományos hierarchiában, hanem azt, hogy milyen tartalmi vázlat készült róla. Csak biztatni tudunk minden kezdő és rutinos szakírót: írjatok! Ha kell, segítünk jó témát választani, jól felépíteni a tartalmat, jól előadni azt. Külön Íróiskolát is tartunk a legambiciózusobb kezdők részére.

Az írókat pályázat is segíti, de pályázaton kívül is tárt ajtókkal várunk mindenkit, aki szívesen áldozna néhány hónapot egy jó új kötet megírására. Ez egy elfoglalt ember életébe is belefér. Csak azzal kellene tisztában lenni, hogy ma már nem számíthatunk drámai kereskedelmi sikerre. Persze, ki tudja…

És újra egy izgalmas véletlen. Régi hagyomány, hogy a Változó Világ minden évben kiemel egy témát. Végül is ez nem az ENSZ privilégiuma, a madárász egyesület is kiválasztja az év madarát.

Nos, ez az év a Változó Világ világában a tudás éve.

Hogy mivel szeretnénk ezt nevezetessé tenni? Izgalmas – igen régi – tervünk, pontosabban már „béta-változatban” beindított újdonságunk van erre: az Acta Mundi. Koncepciónk szerint ez egy olyan online tudományos lap lesz, amely igyekszik figyelembe venni a tudósok régóta hangoztatott panaszait a „nagynevű”, magyarán: uralkodó tudományos folyóiratokra. Tudjuk, az uralkodókkal szemben próbálkozni kényes vállalkozás. Tudjuk. És tudni, az már szép előny.

A mai napon le is zárjuk A tudás 10 napja idei megünneplését. Nem tudom nem kihasználni az illő alkalmat, hogy visszatérjek egy fontos kezdeményezésünkre.

Hála a tudományoknak, a modern társadalmak minden képzeletet felülmúló technikai eszközökre tettek szert. Sajnos ezek jó része még veszedelmesebbé teszi a hatalomkoncentrációt. Életfontosságú lenne egy demokratikus fordulat: megállítani a további hatalomkoncentrációt, közben megbontani a hatalmi ágak alattomos összenövését, amely annyira jellemző az európai politikai modellre.

Itt a közhatalom valójában nincs megosztva törvényhozói és végrehajtói ágra, hanem kormányzó többségre és ellenzékre, minden vagy semmi alapon.

Az európai modell radikális reformján túl időszerű lenne elindulni azon az úton, amely elvezetne ahhoz, hogy a tudomány a hatalom másik három ága mellett egy teljes értékű negyedik hatalmi ággá válik.

Ezen az úton viszonylag gyorsan és egyszerűen jelentős lépések tehetők meg. Az állam egy sor fontos intézménye átadandó a tudomány kezelésébe (tulajdonjogostól). Ilyenek a tudományegyetemek, a múzeumok, a közgyűjtemények, a levéltárak, laboratóriumok, a KSH, a szabványügyi, találmányi hivatal és így tovább.

A tudomány, értelemszerűen az Akadémia jogosítványai sokféleképpen bővíthetők. Egy lenne fontos: elkezdeni ezeket bővíteni.

Ennek a folyamatnak kétszeres haszna lenne. Egyrészt a tudomány szerepe megnőne. Másrészt, a hatalom megosztásában megjelenő stabil negyedik oszlop jótékony hatással lenne az igazi demokrácia előmozdítására.

Most egy apeva versemmel búcsúzom, az újabb találkozásig.

Nap

alatt

semmi új,

csak az örök

változó világ…

(A videóüzenet szövege)

* * *

A tudás 10 napja - 2017 - November 10. A tudományok

(A videóüzenet szövege)

* * *

A tanulmány leadva jó

Megalapozottnak tűnik a vélekedés, hogy a tanulmánykészítés a korrupció egyik legdivatosabb és leghatékonyabb műfaja lett.

Ennek többszörös a hátránya, hiszen egyrészt sokfelé megkönnyíti és virágoztatja korrupciót, másrészt hiteltelenné teszi a tanulmánykészítés munkáját, megrontja a tudományra megesküdt embereket.

Közben erre a fajta visszaélésre komoly csapást lehetne mérni, éspedig egy igen egyszerű intézkedéssel: kötelezővé kellene tenni minden tanulmány egy példányának leadását egy speciális levéltárba, azzal, hogy legfeljebb három év elteltével a tanulmányok kutathatók, 10 év elteltével pedig publikussá válnak.

Természetesen, ha ezek a tanulmányok különféle titkos részeket tartalmaznak (szabadalmi, nemzetbiztonsági stb.), akkor státuszuk ehhez igazítható lenne.

Aligha kellene megindokolni az intézkedést, illetve magyarázni várható hatását. Az is fölöslegesnek tűnik, hogy ecseteljük annak fontosságát, sürgősségét. Ahogy a 2016. december 7-i közleményünkben is megemlítettük, az utóbbi időben új szleng jelent meg a hazai médiában: az EU pénzek „elkutatása” (a régi, kevésbé elegáns változata „eltapsolni”). És valóban, hatalmas, hétköznapi ésszel felfoghatatlan összegek folynak így el. Nem csak EU-, de hazai források is. És az sem kevésbé bűnös dolog, ha nem köz-, hanem „magán”-pénz indul tévútra (talán egyesek még emlékeznek egy nagy hazai kommunikációs multi „tanulmányokkal” megalapozott „nyugat-balkáni” pozíciószerzésére).

Izgalmas történetet osztana meg velünk egy alapos tanulmány az elmúlt évtizedekben elkészült tanulmányokról. Külön, és nem egyszerű kérdés a tanulmányi műfaj határairól.  Mert ugyebár egy egyszerű vagyonértékelés már miért tartozna ide? Vajon ki emlékszik arra, hogy amikor 1995-ben Horn Gyula azzal szembesült, hogy Magyarország többet költött – külföldi cégeknél – vagyonértékelésre, mint amennyi bevétele jött össze e vagyon „értékesítéséből”, a rosszullét kergette. Igen ám, de ezek a „vagyonértékelések” nem csak az ócskavas-leltárt tartalmaztak egy ágazatról, hanem hellyel-közzel annak történetét, de főleg a kapcsolódó piac immár igen precíz felmérését is.

Hasonlóképpen a különféle megvalósíthatósági, hatás- és közvélemény-kutató tanulmányok a nemzeti emlékezet részét képezik. Ha büszkénk lehetnénk egy-egy részére, ha nem.

Mivel jelen javaslatunk a levéltárakat hozta a képbe, emlékeztetnénk egy másik kezdeményezésünkre is: többszörösen indokolt lenne a levéltárakat átadni az MTA által képviselt tudomány világának.

A Változó Világ Mozgalom nem találna semmi kivetnivalót abban, ha a kormányzat rendelne egy tanulmányt javaslatunk megvalósíthatóságáról. Ha igen, ha nem, azon leszünk, hogy a javaslat napirenden maradjon.

Változó Világ Mozgalom

* * *

A kutatómunka kultuszáért

A Változó Világ Mozgalom (VVM) fontosnak tartja, hogy a kutató munkának nagyobb becsülete és nagyobb szerepe legyen. Nyugodtan mondhatjuk így is, hogy a kutatómunkának legyen kultusza.

A kutatómunka ne legyen csak a hivatásos kutatók feladata, még kevésbé azok privilégiuma, hanem a jó ideje olyan sűrűn emlegetett élethosszig tartó tanulás egy sajátos erőteljes formája, olyasmi, mint a jóga a helyes életmód rendszerén belül, azaz mindenki számára ajánlott és elérhető.

A kutatómunka mellett hasonló, esetenként átfedéseket mutató tanulási forma a szakdolgozat-készítés is, illetve a tudományos kísérletezés. A kutatómunka, szakdolgozat-készítés, illetve kísérletezés nem feltétlenül egyszerű tanulás, hanem könnyen átcsaphat igazi tudományos munkába, avagy éppen valamilyen (technológiai, üzleti, társadalmi stb.) innovációba. Erre azt kell mondani: annál jobb, annál inkább méltóak ezek a formák a sokoldalú társadalmi támogatásra.

A kutatómunkát az élet minden szférájában fontos lenne támogatni, az általános iskolától az idős otthonokig, de különösen indokolt lenne néhány stratégiai területet kiemelni, mint az ipart vagy a civil szférát, illetve olyan zárt körleteket, ahol a társadalom számára legfontosabb döntések születnek, legtöbbször a különféle érdekek kiváló, de a modern tudás szerény ismeretében: ezek a féltett és védett körletek pedig a politika és államigazgatás intézményei.

Igen, legyen minden képviselőnek (erkölcsi?) kötelessége, hogy minden évet egy újabb téma elmélyült tanulmányozásának, az ehhez szükséges kutatásnak és az egészet összefoglaló szakdolgozat megírásának szentelje.

* * *

Civil az ágak között

A Változó Világ Mozgalom fontosnak tartja, hogy minél gyakrabban emlékeztessen a hatalom megosztásának új kihívásaira, és azokra az elvekre, koncepciókra, megoldásokra, amelyeket a VVM javasol ebben a témában.

Az egyik alapvető tézisünk, hogy a demokrácia európai modellje hamissá teszi a hatalom klasszikus megosztását, ezzel a hatalom olyan mérvű koncentrációjához vezet, amely mellett a demokrácia is hamissá válik. Ennek a tragikus európai modellnek a lényege az, hogy a parlamenti többség, és ezen keresztül a teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom egy vagy több párt birtokába kerül.

Erre a drámai torzulásra megoldás lenne egy új modell, amelyben nagyban hasonlít az amerikaira (a végrehajtó hatalom fejének közvetlen választása), de amelynek egy másik meghatározó eleme lenne az állam és a politika határozott szétválasztása, olyan szétválasztás, amely hasonló az állam és egyház – elvárható – szétválasztásához.

Sajnos, reálisan nézve, ma Magyarországon nincsenek meg a feltételek a társadalmi-politikai modell korrekciójához. Annál fontosabb a VVM egy másik víziójának ismertetése, megvalósításának ösztönzése. Ez pedig az a felismerés, hogy a klasszikus hatalommegosztással szemben fontos lenne további független hatalmi ágak kialakítása. Ilyen lenne első helyen az Akadémia védőernyője alatt szervezett tudomány, de igen fontos szerepe lenne a civil világnak.

Az elmúlt időszakban hangos lett az ország a Norvég Alap körüli botrányoktól. Itt mind a két félnek a másikkal szembeni kritikájában vannak részigazságok, de ami lényeges: a civil szféra méltatlanul kevés támogatást kap, és a neki szánt kevés támogatás is csupán a pénzosztó kegyeit kereső, vagy azokat éppenséggel elnyert szervezetekhez jut.

Van-e, lehet-e ennek ellenszere? Avagy talán bele kell nyugodni abba, hogy azt rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt? A kormány ezt a nótát szereti, a Norvég Alap meg azt…

Az önszerveződés sem csodaszer, mert minden csoportban jelentkeznek belső problémák, ellentétek stb. De mégis ez lenne az adekvát magatartás, ettől lenne a civil szféra civil szféra, és nem a közigazgatás vagy a szolgáltatóipar egy sajátos területe.

Az önszerveződés nem csodaszer, de főleg nem egy könnyű feladat. A pénzszűkösség további csapás. De mégis ez az egyetlen út, amelyen érdemes haladni. És ha a szolidaritás is érvényre jutna ebben a mozgásban, a civil világ maholnap valóban a hatalom egy független ágává nőheti ki magát.

Beszéljünk programokról! 1.

A Változó Világ Mozgalom felháborítónak tartja, hogy Magyarország politikai pártjai a mostani választási kampányban nem ajánlanak a társadalomnak konkrét kiérlelt elképzeléseket, amelyek a következő kormányzási ciklusban hozzájárulhatnak az ország fejlődéséhez. Felháborító, hogy a média ahelyett, hogy ostorozná a pártok mulasztását aktív szerepet vállal a közvélemény megzavarásához álságos és szánalmas szenzációkkal. Elszomorító, hogy a társadalom mindezt hallgatagon és fásultan tűri.

Abban a reményben, hogy ezen a tragikus helyzetben még lehet változtatni, a kampány hátralévő időszakában mindennap felajánlunk a köz figyelmébe egy-egy fontosnak vélt, elgondolkoztató elképzelést. Ebben lesznek új, eddig nem ismertetett ajánlások, de érdemes lesz számos régebbi, aktualitásukból mit sem veszített javaslatot is megismételni.

A tudomány szerepének megerősítése

A tudomány szerepének – jelentős – megerősítése komplex és hosszú távú feladat. Ennek részeként javasoljuk, hogy a következő intézmények kerüljenek át az MTA igazgatása alá:

- a felsőoktatási intézmények,

- a levéltárak,

- a múzeumok,

- a KSH,

- a műemlékvédelem.

Ezek az intézkedések nem csupán a tudomány megerősítését szolgálnák, hanem a hatalommegosztás fejlesztését, a tudományt egy negyedik hatalmi ággá való emelését, amely – remélhetőleg – alkalmasabb is lesz egy reális függetlenségre.

Az innovációról

Semmi új a nap alatt, csak a változó világ! És ez a változó világ most rendkívüli kihívások elé állít minket. Válaszainkkal korszakot váltunk. Nem az a fontos, hogy egy problémára régi vagy új megoldást alkalmazunk. A természet parancsolóan kényszerít minden élőt a lehető legtakarékosabb, legésszerűbb működésre. Bűn erőforrásokat pazarolni innovációra, ha jó a bevált. De még nagyobb bűn nem befektetni az innovációba! A kettő között nincs ellentmondás, és ebben a tudomány, az értelem képes megbízható útmutatást adni. Különösen két dologra kellene figyelni folyamatosan: hasznosítani az emberi elme káprázatos eredményeit, és megzabolázni az önző érdekeket.

A távoli csillagok szépek és fontosak, de a fény és energia még fontosabb forrásai lüktetnek itt a Földön: a termékeny emberi koponyák.

Új kultúra és új politika kell ezek hasznosításához tudományban, művészetben, közéletben, technikában, iparban. Több becsületes eszmei és anyagi támogatást kellene biztosítani erre. Megbocsáthatatlan az állami innovációs támogatások apasztása, amely éppen az elmúlt években végzetes méreteket öltött. Igazi forradalomra van szükség az igazi elme, a koponyák megbecsülésében és támogatásában.

Nem kevésbé fontos egy további forradalom a gazdaság fejlesztési stratégiáinak közérdekű – jövőbarát – irányításában. Tanulságos példa az elektronikus tömegtermékek manipulatívan adagolt fejlesztése, amely a profit érdekében évenkénti vásárlásra készteti emberek millióit.

MTI-OS közlemény

A tudomány a vezető erő

A tudomány szerepe mindig fontos volt, de a jövőben vezető erővé kell válnia! Ezt már Platón is követelte, nem sok sikerrel. Mások: világi hatalom, egyház, politika, tőke büszkélkednek felváltva ebben a státuszban. A történelem különböző korszakokban különbözőképpen legitimálja a szereposztást. Korszakváltó világunk számára nem lehet kétséges, hogy a jövőben csakis a tudás, az azt intézményesítő tudomány vezető szerepe biztosíthatja az emberi civilizáció túlélését és békés harmonikus fejlődését.

A tudomány eddig a mindenkori vezető erő: világi hatalom, egyház, politika, tőke szolgálóleánya maradt. Most reális, objektív lehetőségek vannak lépésenként kiszakadni ebből a helyzetből.

Teendője magának a tudományos világnak is van, amely még mindig túl sok kompromisszumot köt mindenkivel a tudós kaszt, jelesül az akadémikusi arisztokrácia kényelme érdekében.

Teendője van a társadalom érdekét felvállaló minden más közszereplőnek, kezdve az állami hatalommal.

Ebben a közös munkában a következő stratégiai irányok kiemelendők: a tudományos intézetek alapításának teljes társadalmasítása, szabaddá tétele, tudományos intézeti forma kikötése egy sor gazdasági és egyéb tevékenység esetén, demokratikus és egészséges állapotok honosítása a tudomány világában, képviseleti és ellenőrzési jogok biztosítása a tudomány számára minden közhatalmi és minden egyéb fontos társadalmi intézmény vonatkozásában.

Legyen több fény! Legyen több tudomány, és kevesebb politika!

MTI-OS közlemény

Az ismeretek tiszteletéről és az ő terjesztésük fontosságáról

Természeti és társadalmi körülményeinkben külön-külön is annyi fenyegetés gyűlt össze az elmúlt évtizedekben, hogy joggal érezhetjük veszélyben a jövőt. Van-e esélyünk a túlélésre? Merre és miként kellene haladni? Mi a teendő?

A Változó Világ Mozgalom szerint nincs jobban ideillő szó, mint a felvilágosodás.

Ma már az ismeretek korlátlan tárával rendelkezünk. A tudomány pedig minden felmerülő kérdésre előbb-utóbb megtalálja a választ. Ezeket az ismereteket kellene terjeszteni, vinni mindenűvé, mindenkihez, kompetenssé tenni az embert.

Hatalmas, forradalmi mozgásnak, egy új mozgalomnak kellene megindulnia, két jelszó jegyében: önszerveződés és öntisztulás.

Az oktatás, a tudomány, a kutatás és fejlesztés, a kultúra, a média területén, a civil szervezetek világában, nem utolsósorban a közigazgatásban több százezer művelt szuverén ember él és tevékenykedik. Mindegyiknek lenne esélye hozzájárulni az új mozgalomhoz.

Számukra a Változó Világ Mozgalom négy alapvető ajánlást fogalmaz meg:

Légy igényes! Ne elégedj meg silányságokkal vagy trivialitásokkal!

Légy kritikus! Leplezz le minden hamisságot!

Légy önkritikus! Tudd, hogy többre vagy képes!

Légy tevékeny! Gondolkodom, tehát vagyok. Cselekszem, tehát leszek!

A felvilágosodás terméketlen maradna folyamatos és széleskörű ismeretterjesztés nélkül. Érdemes azt is tudatosítani, hogy az ismeretterjesztés a leggazdaságosabb eszköz a közjó előmozdításában. Ez akkor is így van, ha az ismeretterjesztés hagyományos formájára, a könyvkiadásra gondolunk, de még inkább érvényes az ismeretterjesztés korszerű formái, az e-könyv és az internet esetében.

Az ismeretterjesztés támogatásában nagy felelősség hárul a közigazgatásra. Súlyos mulasztást követ el minden olyan hatóság, amely költségvetésének legalább egy ezrelékét nem ismeretterjesztő művek megíratására fordítja. A tudományos intézeteknél ennek az aránynak legalább 1% kellene lennie.

Óriási közfeladat lenne a kereskedelmi reklám, marketing és PR átalakítása profithajszoló rászedésből teljes értékű ismeretterjesztéssé. (Érdemes tudni, hogy a reklámra fordított évi 160-180 milliárd forint meghaladja a tudományos szféra költségvetését.)

A tudományos kormányzatnak tudatosabban és hatékonyabban kellene ösztönöznie az ismeretterjesztést, különösen annak önszerveződő és öntisztuló folyamatait. Számon kellene tartani, elvárni és díjazni nem csak a tudományos, hanem az ismeretterjesztő publikációkat is.

Ebben a Változó Világ Íróiskolája példamutató szerepre törekszik.

Hasonló feladat vár az oktatási rendszerre is. A szakdolgozat-készítés valójában egy tömeges íróiskola, amely jelenleg gyenge hatékonysággal működik. A szakdolgozat-készítés az életen át tartó tanulás gerincévé is tehető, teendő. Elemi elvárás kellene legyen a közszereplők esetén.

Speciális szerep vár a hagyományos és az új, internet alapú könyvtárakra és könyvforgalmazókra. Egyre fontosabb lenne igazán igényes és intelligens válogatásokkal kielégíteni az érdeklődőket, különösen az ismeretszerzés esetében.

Reális és nagyszerű lehetőségek állnak rendelkezésre minden felelősséget érző ember, szervezet és hatalom számára. A Változó Világ Mozgalom mindenkit buzdít a cselekvésre, és mindenki számára, aki kész cselekedni, partner.

MTI-OS közlemény