2024. március 29., péntek

Békét! Most, és örökre!

 

78 évvel Churchill hírhedt fultoni beszéde után – jelképnek is beillő módon szinte ugyanazon a hideg márciusi napon – Donald Tusk lengyel miniszterelnök újabb beszéddel fordult a hajdani Európa területén élőkhöz: „A boldog nyugalom ideje lejárt. A háború utáni korszak elmúlt. Új időket élünk, egy háború előtti korszakot.

Nem gonosz, aki egy szörnyű helyzetről megosztja a hírt. Gonosz az, aki a szörnyű helyzet ideológusává csap fel.

Az, hogy milyen időket élünk, rajtunk is múlik. Ne hagyjuk, hogy háború előtti bénultság és rettegés legyen a mi időnk, hanem a béke megőrzésének korszaka.

Ki állíthatja Immanuel Kantról, hogy buta idealista lett volna, az örök békét tervezve?

Nem balgaság, és nem idealizmus ma egy intelligensebb és gazdagabb világban még komolyabban tervezni a természetes örök békét.

Ám ez most, 2024-ben nem egy lelkesítő filozófiai feladat, hanem sürgős, élethalál politikai, össztársadalmi kihívás

Ezért:

Felhívás

Emberek!

Békeharcra!

Most, azonnal, mindaddig, amíg a béke ügye nem győz a világon!

Ne elégedjünk meg évente egy hivatalos békenappal és egy húsvéti béke menettel.

Legyen minden vasárnap a békeharc napja, sok millió békemenettel minden településen.

Keressétek, teremtsetek helyi kezdeményezéseket!

Vonjatok a békeharcba minél több becsületes embereket!

Keressétek és teremtsetek béke-jelképeket!

Egyebek mellett legyen a békeharc jelképe a P betű (Pax, azaz Béke)!

* * *

Az elmúlt évszázadokban a nemzeti felszabadító mozgalma jelszava „Patria o muerte!” („Haza vagy halál”) volt.

Ma az emberiség a kényszerű választása: „Paz o muerte!”, azaz Béke vagy halál!

Változó Világ Mozgalom

 



* * *

 

2024. január 13., szombat

VVM MTI-OS-közleménye – Valuta-pluralizmus

 

Változó Világ Mozgalom (VVM) fontos társadalmi kérdésnek tartja a pénzügyi rendszert.

A pénzügyi rendszer mindenki, a magánembert, a gazdaságot, a társadalom egészét érinti. Annak egyik meghatározó eleme a törvényes valuta. A modern korban megszilárduló állami szuverenitás általánossá tette a „nemzeti” valuták használatát, ami maga után hozott egy igen bonyolult nemzetközi pénzügyi rendet. Sokak szerint forradalmi áttörést hozott ezen a téren a 20. század. A rövid életű gyakorlatilag virtuális „kliring rubel” után, a „brüsszeli bürokraták” kitalálták, és – igen vitatott – győzelemre vitték az eurót, az európai valóságos közös valutát.

 Az euró megjelenését az érintett népek (franciák, németek stb.) fájdalmasan élték meg, több dacos EU-tagország elutasította bevezetését (Nagy-Britannia, Svédország), mások sokáig nem bizonyultak „méltónak” bevezetésére, még mások bizonytalanul kivárnak. Közben arra is akadt példa, hogy valaki (CrnaGora) önkényesen vezette be.

 A nagy gond nem a népek érzelmi viszonyulása, hanem az, hogy a közös valuta óhatatlanul elvesz egy jelentékeny részt az állam pénzügyi, gazdasági és politikai szuverenitásából.

Volna-e erre megoldás? Azt kell mondani, hogy a mai elektronizált világban semmi akadálya nem lenne nemzetközi, nemzeti, települési és másmilyen ésszerű valuták békés egymás melletti élésének. Ez egy hatalmas innovatív lehetőség, amely hatékonyan védhet a pénzügyi függőség ellen, és nem utolsósorban kiszoríthatná az egyre nagyobb gondot jelentő kriptóvalutákat.

 


MTI-OS közlemény


* * *