A béke és biztonság, mint európai ügy

Törökország egyoldalú katonai bevonulása Szíriába példátlan repedést okozott a NATO-ban, és nem mellesleg rendkívüli veszélynek teszi ki a tagországokat.

Ez aktuálissá, sürgetővé teszi, hogy az Európai Unió kezébe vegye földrészünk békéjének és biztonságának ügyét! Politikai, katonai, gazdasági, kulturális és nem utolsó sorban erkölcsi szempontból parancsolóan szükséges egy önálló európai doktrína a béke és biztonság vonatkozásában, egy ehhez igazodó közös védelem, végül egy új szereposztás a NATO-n belül.

Ma a béke és a biztonság ügye a legfontosabb a világon.

Új fejezet kell, új lecke kell.

Sokan akarják megadni ezt a leckét: Amerika, Oroszország, Kína, Izrael, Irán, Észak-Korea.

Európa tartozik magának és a világnak a béke és a biztonság legjobb leckéjével.

Változó Világ Mozgalom

Támogatnád műhelymunkánkat, valamelyik kezdeményezésünket, azok nyilvánossághoz jutását?

Támogasd pénzadománnyal munkánkat! 1000 forint is segítség!

https://www.valtozovilag.hu/tamogasd.htm

Egyetértesz céljainkkal?

Csatlakozz a Változó Világ Mozgalomhoz!

https://valtozovilag.hu/regisztracio.htm

* * *

Mi vár a civil világra?

Ha a videó hang nélkül indulna, a hangot a kép jobb alsó sarkában kapcsolhatjuk be.

* * *

Mi vár a civil világra?

Jobb sorsot érdemelne a civil világ.

Mondhatni: ki nem? Lehetne szkeptikusan, vagy akár cinikusan kérdezni: ez a civil világ?

Lássuk az első kérdést. Miért lenne – hihetetlenül – fontos, hogy a civil világ jobb helyzetbe kerüljön. Nos, azért, mert a civil világ az állammal szemben jóval közvetlenebbül képviseli a társadalmat, folyamatosan. Bizonyos értelemben még azt is lehetne mondani, hogy a civil világ maga a társadalom. Külön aktualitást és jelentőséget ad ennek az előnynek az a drámai folyamat, amely az egész világos, hazánkban is megfigyelhető: a demokratikus jogállam torzulása, csúszása egy új autoriter modell felé. Ebben a helyzetben sorsdöntő lenne, ha kialakulnának új autonóm hatalmi ágak. Erre a szerepre már most is kiválóan alkalmas a tudomány, a civil világ, de maga a gazdaság is. Több szempontból éppen a civil világ van a legkedvezőbb helyzetben ahhoz, hogy megvalósítsa ezt a történelmi küldetést.

De ez a legkedvezőbb helyzet távolról sem annyira kedvező. Ezért egy komoly komplex programot kellene összeállítani közös munkával, utána pedig határozottan, bátran és okosan harcolni a program sikeréért.

A rigorózus jogi szabályozás következtében ma Magyarországon 10 ezres nagyságrendű a civil szervezetek száma, ami elkeserítően kevés: három településenként. De még ezeknek a helyzete sem könnyű, kivéve azt a néhány százalékot, amely a kormánytól vagy külföldről kapnak – akkor viszont gyakran bőkezű – ellátmányt. Az óriási többség, talán a civil szervezetek 90%-a is szinte „levegőből él”. Fojtogató filléres gondjaikon négy ponton lehetne, és kellene sürgősen segíteni.

- Az államnak normatív formában – kizárólag alaptevékenység javára – meg kellene téríteni a civil szervezetek áfa-költségeit.

- Az államnak – ingyenesen vagy legfeljebb jelképes összegért – biztosítania kellene elektronikus könyvelést a civil szervezetek számára.

- A MNB-nek köteleznie kellene a bankokat kifejezetten civil szervezetek igényeire szabott számlacsomagok kialakítására, így valós versenyhelyzetet teremtve.

- Az államnak köteleznie kellene az internet-szolgáltatókat kifejezetten civil szervezetek igényeire szabott számlacsomagok kialakítására, így ezen a téren is valós versenyhelyzetet teremtve.

Ezek az intézkedések nem igényelnének jelentős költségvetési források, de döntő segítséget jelentenének ahhoz, hogy a civil szervezetek akkor is hatékonyan és stabilan működhessenek, ha erőforrások szinte kizárólag a tagok és önkéntesek lelkesedése és önzetlen munkája (amely nem használható a kötelező banki és könyvelési költségekre).

Közben az állam nagyságrenddel jelentősebb intézkedéseket is hozhat a közösségi tevékenység erősítése, kiterjesztése érdekében. Példaképpen szolgáljon itt a Változó Világ Mozgalom egy régebbi javaslata: törvénnyel kellene kötelezni a kereskedelmi központokat (plazákat) arra, hogy hasznos területük legalább 10%-át civil szervezetek részére ajánlják fel, a bérleti díj 10%-áért (mindezt korrekt és ésszerű rendszer szerint).

Végül az elején feltett második kérdésre is fontos kitérni. Nem szabad idealizálni a jelenlegi civil szférát. A kép rendkívül vegyes. Sok a példamutató, és nem kevés az aggályos, visszatetsző gyakorlat. Csakhogy erre nem a civil szféra szigorúbb ellenőrzésével, sanyargatásával kell válaszolni, hanem a működési feltételek javításával, és főleg a nagyobb nyilvánossággal, az önmegtisztulási folyamatok, a társadalmi felelősségtudat erősítésével

Sok és fontos feladat vár mindenkire, a tenni akaró magánembertől az államig, de – ebben a témakörben – a „vezető szerep” értelemszerűen magára a civil világra vár.

A Változó Világ Mozgalom folyamatosan igyekszik szolgálni ezt a programot is, kész megerősíteni szerepvállalását. Ennek keretében létrehoztuk a Változó Civil Világ zárt csoportot a Facebookon, amely nyitva áll minden civil szervezet képviselői előtt, valóban szabad és független fórumként.

Változó Világ Mozgalom

Egyetértesz céljainkkal?

Csatlakozz a Változó Világ Mozgalomhoz!

Támogatod valamelyik – netán több – kezdeményezésünket?

Támogasd pénzadománnyal munkánkat! 1000 forint is segítség!

* * *

A civil világ tehermentesítése

Ki tudja, hány az élő civil szervezet hazánkban. Bizonyára több, mint százezer. Ennek nagy része, talán 90%-a egypár százezerből, vagy akár pár tízezer forintból „él meg”, no meg egynéhány ember lelkesedéséből, rokonok és barátok támogatásából.

Bizonyosan nem ritka, ha egy-egy civil szervezet működése fiktív, vagy éppenséggel haszontalan, vagy más kevéssé hízelgő jelző illik rá. De a többiek nélkül Magyarország kevésbé jó, kevésbé színes, kevésbé civil lenne, és az semmiképpen nem lenne jó. Közös, fontos társadalmi érdek a civil kezdeményezések, energiák, szándékok szabadon és hatékonyan működhessenek.

Az igen sok akadály és probléma között van egy fölöttébb triviális, de mindenkit – de különösen a kis szervezeteket – terhelő gond: a könyvelés. Mert egy ilyen komoly, már-már poroszosan pedáns országban könyvelni muszáj. És itt mi a jellemző: a civil szervezet megbíz egy könyvelő irodát, amely általában egy szerény fix díjért el is vállalja a feladatot, de – érthető módon – a fix alapdíjért járókon túli könyvelési tételekért 200-300 forintot számláz. Így adódhat az, hogy egy jólélek befizet egy közhasznú szervezetnek 200 adományt, és ez automatikusan nettó veszteséget okoz a szervezetnek.

Jó, rendben, ne legyen ennyire szegény az adományozó, és fizessen be 500 forintot! Rendjén való, hogy ebből a pénzből az üzleti vállalkozás többet profitál, mint a közhasznú szervezet?

De mekkorának kellene lennie a befizetett összegnek, hogy a belőle levont könyvelői „jutalék” ne legyen tisztességtelen?

És még szó nem eset a banki költségekről.

Ezért az enyhén szólva abszurd helyzetért nem az üzleti partnereket kellene okolni (feltéve, hogy nem viszik túlzásba az ügyeskedést). De egyáltalán nem az a cél, hogy valakit vagy valamit okoljunk, hanem hogy megoldást találjunk erre a kerékkötő helyzetre.

A megoldás pedig egyáltalán nem tűnik nehéznek: a kormányzatnak – okos versenyeztetéssel – ki kellene dolgoztatnia egy olyan szoftvert, amely teljesen megfelel a civil szervezetek könyvvezetési igényeinek, és amelynek segítségével külső cégek igénybevétele nélkül is tudnának eleget tenni könyvelési, adózási, bejelentési stb. kötelezettségeinek. Ezt a szoftvert és a szükséges szakmai segítséget a kormányzatnak térítésmentesen kellene biztosítani a civil szervezetek nagy többségének.

A kormányzat minden évben milliárdokat költ néhány gondosan kiválasztott civil szervezet szép ötleteinek támogatására. Egynéhány milliót ráfordítani arra, hogy a nagy többségnek könnyebb legyen a működése, olyan feladvány, amelyet egy jó kormányzás nem utasíthat vissza.

Ami viszont a banki kormányzat tehetne a civil világért: kötelezni a bankokat egy külön civil szervezeteknek szóló csomag kialakítására. Ez azért lenne jelentős segítség, mert ismerjük a bankok gyakorlatát: mindenki abban versenyez, hogy az ő ajánlata minél körtébb legyen a másik bank almájával szemben. Csak egy ilyen műfaji megkötés teremthet valóságos – és így jótékony – versenyt, a közhaszon érdekében.

Változó Világ Mozgalom

* * *

1%-os rendelkezés 2017

Rendelkezni a tőled már beszedett személyi jövedelemadó 1%-áról

a te jogod.

A rendelkezés nem növeli, és nem csökkenti adódat, megoldható mindennemű költség nélkül.

Rendelkezésed következménye az, hogy ezzel az összeggel nem a kormány, hanem az általad szabadon választott civil szervezet gazdálkodik, teljesíti küldetését.

                

A rendelkezés leadható:

1. Az önálló személyi jövedelemadó-bevallás részeként (ügyfélkapun keresztül, postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen). Ennek határideje 2017-ben: május 22.

2. Munkáltatói adó-megállapítás esetén a munkáltatónak. Ennek határideje 2017-ben: május 10.

3. Mindkét esetben a bevallástól elkülönülten is továbbítható a NAV-hoz (ügyfélkapun keresztül, postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen). Ennek határideje 2017-ben: május 22.

 

Két fontos formai szabály:

1. A rendelkezést egy 16EGYSZA jelű (a NAV-oldalról letölthető) nyomtatványon, vagy annak tartalmával egyező lapon kell megtenni.

2. Ha a rendelkezést a munkáltatónak vagy ügyfélszolgálaton adjuk le, azt borítékba kell tenni, a borítékra ráírni a rendelkező adóazonosító számát, a borítékot leragasztani és a ragasztás helyén aláírni. Postai feladáshoz ezt a borítékot egy nagyobb borítékba kell tenni.

A Változó Világ Mozgalomért Közhasznú Alapítvány javára tett rendelkezés kinyomtatása

Az átnevelés terepei

A Változó Világ Mozgalom hosszú idő óta hirdeti, sürgeti a büntetés humanizálását

A feladat egyre fontosabb, hiszen tapasztaljuk a társadalmi együttélés romlását, és azt, hogy a büntetés meghatározó formája a börtön marad. A börtön pedig egyre zsúfoltabb, miközben jobban működik, mint a bűnözés iskolája, mint egy a bűntől visszatartó erő.

Nem mondhatunk le arról, hogy a börtön az átnevelés terepe legyen, de legalább ennyire fontos feladat az, hogy a börtönbüntetés nagy részét a börtönön kívüli oktatási-nevelési intézmények vegyék át.

Alapelv kellene legyen az, hogy egy első szabálysértés vagy vétség, de akár kisebb súlyú bűncselekmény ne vonja maga után börtönbüntetést, hanem egy megfelelő tanfolyam vagy más megfelelő képzés elvégését. Ugyancsak része, éspedig időben nagyobb része kellene lennie az iskolaszerű oktatásnak-nevelésnek, bármilyen börtönbüntetést eredményező esetben, különösen, ha nem szándékos és erőszakos a bűncselekmény.

Időközben már kialakult szerte a világon egy újfajta rendkívül pozitív, támogatandó gyakorlat: a közhasznú munka, amelyet jellemzően nonprofit civil szervezetek szervezik vagy közvetítik. Ezt a gyakorlatot érdemes lenne népszerűsíteni, erősíteni, szélesíteni. Fontos lenne felismerni, hogy az ilyen keretekben végzett hasznos közösségi munka tartós nevelő hatással van, amely adott esetben hatékonyabb és eredményesebb lehet bármilyen iskolaszerű oktatásnál-képzésnél.

Így mindenképpen három terepünk van a bűn felé elcsúszott embertársaink átneveléséhez, és ezt jól felhasználni fontosabb érdek és kötelesség, mint a büntetés.

Közben jó lenne arra ösztönözni a civil szervezeteket, hogy állandóan is készek, nyitottak legyenek önkéntesek befogadására, nem csak „beutalt” átnevelendő személyeket, hanem bármilyen más problémával, vagy éppen „csak” a magánytól szorongatott embereket.

Változó Világ Mozgalom

* * *

Civil az ágak között

A Változó Világ Mozgalom fontosnak tartja, hogy minél gyakrabban emlékeztessen a hatalom megosztásának új kihívásaira, és azokra az elvekre, koncepciókra, megoldásokra, amelyeket a VVM javasol ebben a témában.

Az egyik alapvető tézisünk, hogy a demokrácia európai modellje hamissá teszi a hatalom klasszikus megosztását, ezzel a hatalom olyan mérvű koncentrációjához vezet, amely mellett a demokrácia is hamissá válik. Ennek a tragikus európai modellnek a lényege az, hogy a parlamenti többség, és ezen keresztül a teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom egy vagy több párt birtokába kerül.

Erre a drámai torzulásra megoldás lenne egy új modell, amelyben nagyban hasonlít az amerikaira (a végrehajtó hatalom fejének közvetlen választása), de amelynek egy másik meghatározó eleme lenne az állam és a politika határozott szétválasztása, olyan szétválasztás, amely hasonló az állam és egyház – elvárható – szétválasztásához.

Sajnos, reálisan nézve, ma Magyarországon nincsenek meg a feltételek a társadalmi-politikai modell korrekciójához. Annál fontosabb a VVM egy másik víziójának ismertetése, megvalósításának ösztönzése. Ez pedig az a felismerés, hogy a klasszikus hatalommegosztással szemben fontos lenne további független hatalmi ágak kialakítása. Ilyen lenne első helyen az Akadémia védőernyője alatt szervezett tudomány, de igen fontos szerepe lenne a civil világnak.

Az elmúlt időszakban hangos lett az ország a Norvég Alap körüli botrányoktól. Itt mind a két félnek a másikkal szembeni kritikájában vannak részigazságok, de ami lényeges: a civil szféra méltatlanul kevés támogatást kap, és a neki szánt kevés támogatás is csupán a pénzosztó kegyeit kereső, vagy azokat éppenséggel elnyert szervezetekhez jut.

Van-e, lehet-e ennek ellenszere? Avagy talán bele kell nyugodni abba, hogy azt rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt? A kormány ezt a nótát szereti, a Norvég Alap meg azt…

Az önszerveződés sem csodaszer, mert minden csoportban jelentkeznek belső problémák, ellentétek stb. De mégis ez lenne az adekvát magatartás, ettől lenne a civil szféra civil szféra, és nem a közigazgatás vagy a szolgáltatóipar egy sajátos területe.

Az önszerveződés nem csodaszer, de főleg nem egy könnyű feladat. A pénzszűkösség további csapás. De mégis ez az egyetlen út, amelyen érdemes haladni. És ha a szolidaritás is érvényre jutna ebben a mozgásban, a civil világ maholnap valóban a hatalom egy független ágává nőheti ki magát.