A
három legsúlyosabb emberiségelleni bűn a háború, a rabszolgaság és a
kizsákmányolás – ezt vallja a Változó Világ Mozgalom.
A háború és a rabszolgaság elítélése ma már széles körben elfogadott, de a
kizsákmányolás elítélése még erősen kommunistagyanús követelésnek tűnik, ezért
a fejlett országok fejlett köreiben nem igen szalonképes.
Az igazság viszont az, hogy ma a Földön a kizsákmányolás erőteljesebb,
agresszívebb és kiépítettebb, mint valaha.
Ezerszámra hozhatók fel konkrét egyedi esetek, amikor minden becsületes
embernek el kellene fogadnia, hogy igenis kizsákmányolásról van szó, és ez
elfogadhatatlan.
Egy ilyen példa az úgynevezett „szuverén” vagyis államadóságokat tovább
hizlaló kölcsönök úgynevezett „kockázati” felára. Az elmúlt évtizedekben éppen
a leggyengébb országok lakosságának sok ezer ilyen kölcsön után sok
ezermilliárd dollár felárat kellett kifizetnie az ugye körmüket rágó
hitelezőknek, a búsasan megfizetett „hitelminősítők” – és az egész tőke
struktúra – falózása mellett.
De miért kell egy szegény országnak drágábban hitelhez jutnia, mint egy
gazdagnak? Az ország-csőd kockázata miatt? Miért, hány ország-csődöt ismerünk
az elmúlt évtizedekben?
Rendben van. Kockázat van. De a
körömrágásnak mi a valóságos költsége? Ha egy ország visszafizette a kölcsönét,
a hitelezőnek nem kellene-e visszaadnia az adósnak a kockázati felárat?
A kockázati felár a kizsákmányolás egy ocsmány trükkje.
Az eddig kizsákmányolt felárat vissza kellene szolgáltatni, közben pedig
indokolt lenne egy szakmai vita általában a hitelezési kockázatviselés
mechanizmusairól. A kockázati felár olyan biztosítási díj lehet indokolt, amely
a tényleges csődök következményeinek hárítására szolgálna, közösségi alapon.
Legyünk éberek és kritikusok! Leplezzük le a kizsákmányolás nagy és kis
eseteit! Harcoljunk ellenük. Tapasztaljuk meg, hogy a társadalom ma már képes
öntudatosan és becsületesen felvenni a harcot a kizsákmányolás ellen.
Változó Világ Mozgalom
*
* *