2019. június 26., szerda

VVM 2020 – 13. A Társadalom


Ugyancsak lépten-nyomon fedezhetjük fel a társadalom hatalmát, ha a jog vagy a hagyomány képében találkozunk vele, vagy ha a puszta megjelenésével, mint tömeg.
A Mozgalom világnézetének alapja a társadalom történelmi tagoltságának felismerése.
Minden társadalom, mint minden közösség sajátosan tagolt, ennek általában szívós formái végtelen gazdagságot mutatnak. Mégis jól kivehető, hogy a társadalom egy piramisszerű hierarchia: csúcsa egy király vagy királyféle, egy egész uralkodó-vezető réteggel, középen többé vagy kevésbé módos, többé vagy kevésbé szabad emberek (kereskedők, ügyvédek, gyógyítók, művészek, latrok és mások), és végül egy dolgozó nép. Ennek a legáltalánosabb, de reális tagoltságnak a mindenféle ideológia és politika szokásos hármas tagoltsága: jobboldal, centrum, baloldal, vagy másképpen: konzervativizmus, liberalizmus, kommunizmus.
Ezek az osztályok az életben meglehetősen egyértelműen kirajzolódnak, minden egyes embernél megállapítható – akár messziről – hogy hova tartozik. Mit gondol az egyes ember, az egészen más kérdés. Sokakban kifelődik egy erős megingathatatlan osztálytudat, másokban ez az osztálytudat nyomokban sem fedezhető fel, és nagyon sokan, különösen egyes idpszakokban a legnagyobb szégyennek, átoknak, ellenségnek éppen a saját osztályukat érzik, elmenekülnének abből, vagy valamiképpen radikálisan megváltoztatnák a helyzetet.
Mindegyiknek van egy hihetetlenül pozitív képe saját magáról, és árnyalt vagy lesújtó véleménye a többiekről. A jó király büszke osztályára, tisztelettel viselkedik a középosztálybeliekkel szemben, atyaian szereti és védelmezi szorgos népét. A történelemben sokan voltak valahogy így, valóságosan vagy legalább saját megítélésük szerint. A kevésbé jó király aljas árulóknak és gyilkosnak tartotta a saját osztálybelieket. minden hájjal megkent gazembereknek tartotta a középosztálybelieket, akiket nem árt minél gyakrabban büntetni és kopasztani, végül a népet műveletlen, lusta, büdös, hálátlan és veszedelmes tömegnek tartotta.
És egészen hasonló vélekedéseket lehet találni a többi osztály képviselőinél. Akár tragikusnak is mondható, hogy az ilyen elfogultság jellemző a szellem mindenféle képviselőire: tudósok, bölcselők, művészek. Szinte mindenki „pártosan” elfogult, sőt, mindenhol a pártos elfogultság nyílt vagy burkolt követelmény. Így annál keservesebb és reménytelenebb lett a három osztály szűnni nem akaró harca, amely rendre valóságos testvérharccá, polgárháborúvá fajul, zavargások, felkelések, forradalmak sorát hozva, többynire mind hasztalanul. A lázadás után jön a megtorlás, a forradalom után jön az ellenforradalom.
De az örök osztályharc lényege nem az osztályok és emberek pártos elfogultsága, kritikátlansága, hanem a valóságos igazságtalanságok. Elfogulatlanul be kell látni, hogy minden osztálynak megvan a maga funkciója, feladata, munkája. Ha mindezt a munkára vetítjük, ami nem aggályos egyszerűsítés, hanem teljesen ésszerű és jogos, nagyvonalakban azt kell látni, hogy a társadalom összmunkája így oszlik az osztályok között: 10-20-70, a javak elosztása pedig: 40-40-20. Ez pedig olyan igazságtalanság, amely mellett soha nem lesz társadalmi béke, harmónia, sorsközösség.
Ezek nélkül pedig jövőnk meg van pecsételve.
Egy a kiút: egy új társadalmi kiegyezés és béke. De ez a kiegyezés nem állhat puszta ígéretekből, hogy a jövőben majd igyekszünk jók lenni. Egy olyan társadalomátalakító program kell, amelynek vázlata már jól látható a Mozgalom írásaiban, javaslataiban. Ezeket kell eljuttatni az emberek tudatába, amihez kell az igaz emberek első lépése, példája.



* * *

Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.


2019. június 25., kedd

VVM 2020 – 12. A Természet


A Mozgalom folyamatos gyarapodó javaslatai nem egyszerűen hol tetszetős, hol meghökkentő ötletek, hanem egy egységes és eleven világnézet logikus, ésszerű következményei, következtetései. Ennek a világnézetnek egyik fontos sajátossága annak tudata, hogy az élet fontos problémáiban egyszerre három elem hat: a természet, a társadalom és az ember, amit így is mondahatunk: a Természet, a Társadalom és az Ember.
Lépten-nyomon találunk látványos példákat arra, milyen döntő szerepet játszanak ezek az elemek, minden a maga sajátos módján. Az építészet a Természet ismeretén és tiszteletén alapul. Az az épület, amely nem számol a természeti törvényekkel, hamar összedől, esetleg maga alá temetve áldozatait. De a piac törvényeit is nagyrészt a Természet határozza meg, amit keményen megérzünk, ha a kereslet megnő, a kínálat pedig csökken. Vagy például nincs internet a Természet nélkül.
Ugyanakkor a Természet nem csupán arctalan természeti törvények sokasága, hanem a csodálatos Föld, a csodálatos Égbolt.
Röviden említjük legfontosabb feladatainkat:
- Szigorúan óvni kell a levegő tisztaságát, korlátozni és minél előbb megszűntetni a káros gázok gyártását és használatát. Fokozni kell a harcot a por és az allergénok ellen.
- Szigorúan óvni kell a vizek, beleértve a világóceán tisztaságát, mindenhol helyre kell állítani a természeti állapotokat.
- Óvni és gyarapítani kell az erdőket.
- Radikális módon fokozni kell a Természet védelmét, a most néhány kis területre kidolgozott természetvédelmi státuszt ki kell terjeszteni az egész Földre, és csak bizonyos területekre engedélyezni időleges eltérést.
- Óvni és gyarapítani kell a termőföldet, csökkentve a vegyszer használatát.
- Fokozni kell az állati és növényi szelekciót természetes eszközökkel, közben lassítani kell, bizonyos területeken moratóriumot bevezetni a génmanipulációra, a szigorúan ellenőrzött alapkutatásokra koncentrálva.
- Móratóriumot, hamarosan teljes tilalmat kell kimondani a fosszilis energiahordozók használatára.
- Fokozni kell a Föld kozmikus védelmét, az ehhez szükséges kutatásokat és fejlesztéseket.
- Ösztönözni kell a településszerkezet fokozatos átalakítására a Via Vita koncepció szerint.
- Fokozni kell az emberek, különösen a gyerekeket a Természet szeretetére és tiszteletére.
  



* * *

Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.

2019. június 23., vasárnap

VVM 2020 – 10. Társadalmi igazságosság


Hatalmas történelmi eredmény a rabszolgatartása és a szolgaság minden formájának elvetése. Ugyanakkor ez az elvetés többnyire erkölcsi és jogi, és ha ilyenként nem merő formalizmus, a gyakorlatban még sokak helyzete, sorsa hasonló a rabszolgákéhoz vagy a szolgákéhoz. Ilyen helyzetben vannak a prostitációra kényszerített nők, a mély szegénységben élők tömegei, egyéb hátrányos helyzetűek, a betegek és idősek jelentős része, a banditák és maffiák áldozatai. És nem szabad elfelejteni: a világ egyik legdemokratikusabbnak tartott alkotmányát rabszolgatartók írták meg. Több társadalmi forradalomra lesz szükségünk ahhoz, hogy egy jogában és gyakorlatában valóban igazságos világ szülessen
Közben az igazságosság egyszerű elvekben és szabályokban jelenik meg. Ezeket fontos lenne mindig és gyorsan megtenni, mert minden ilyen apró lépés erőt és reményt ad a társadalomnak.
A Mozgalom régóta több szerény, szinte jelképes intézkedést szorgalmaz. Ilyenek:
– korfüggő minimálbér,
– korfüggő nyugdíjemelés,
– 13. nyugdíj,
Ennél nagyobb horderejű lépés lenne az adórendszer átalakítása világ, logikus és igazságos elvek szerint:
– mindenkire egyformán vonatkozó alapadó (tized), amelynek sorsáról viszont az adózók teljes egészében rendelkezhetnek,
– egy szolidaritási adó, amelyet azok fizetnek, aki az átlagfizetésnél többet keresnek, és végül
– egy kiválósági adó, amelyet azok fizetnek, akik többet keresnek, mint a köztársasági elnök.
Különösen fontos világosan felismerni, és nyíltan vallani: mind az egyes embernek, mind az emberi közösségeknek, beleértve az államokat és az egész emberiséget jogos és helyes cél a hatalom és a gazdagság, de ezek egy mértéken túl sértik az igazságosság eszményét, miközben súlyos tudatkárosító hatásuk van. Ezért nincs igazságosság ott, ahol ezek nincsenek a jó mértékben megtartva.
  


* * *

Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.


2019. június 22., szombat

VVM 2020 – 9. Tudás


A tudás az emberi civilizáció lényege. Az hogy tudunk tudni, az, hogy merünk tudni. Egyik sem egyszerű, egyik sem természetes. Hosszú évmilliók kellettek, mire az erre legalkalmasabb földi élőlény megtanulja. És ezt a hosszú tanulási folyamatban minden egyes egyednek élete folyamán meg kell ismételni, a semmiből indulva a mindentudás megvilágosodásáig. Hihetetlenül nehéz, bonyolult feladat, amelyet képtelenség is teljesíteni, ha az embernek nem akad ezer jó tanítója. És ugyancsak számít a környezet, amely szegélyezi vándorutunkat az életen át.
Ez a környezet ritkán kedvező, sokszor kemény próbákra tesz ki. Zord lehet a természeti környezet. ellenséges lehet a szociális környezet. Így a szellemi-tudati fejlődés bármely másik élőlény szintjén is megrekedhetünk. Sem a birkának, sem a farkasnak, de még a kullancsnak sincs oka szégyenkeznie, hogy az, ami. De bármilyen állat szintjén megrekedt ember tragédia. Meg kell tanulnunk ember lenni. Ehhez tudni kell, és merni kell tudni. Merni, ahogy a kisbaba mer kétlábra állni, és felhagy a csúszás-mászással.
Merj tudni. A te tudásod, a te hatalmad. A tudásod juttat el a tudók társadalmába, egyenlő leszel az egyenlők között. Feltéve, ha tiszteled a tudást, és tiszteled a tudók egyenlőségét.
Az emberi szellem hatalmas eredményeket ért el, de mégis még gyerekkorban vagyunk, és nagy tömegek nem mernek kétlábra állni. A tudomány nem vezetőerő, hanem elefántcsonttoronyba menekülő szolgálóleány.
Sürgető feladat az emberek bátorságát megerősíteni, a tudomány vezetőszerepét, mint a törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalommal egyenrangú önálló hatalmi ág, megadni, a tudás tiszteletét, kultuszát meghonosítani.
  



* * *

Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.


2019. június 20., csütörtök

VVM 2020 – 8. Egészség


Korunkban reális esély mindenki számára, hogy 111 évig éljen jó egészségben. Ehhez egyrészt egy belső törekvés, felelősségtudat, kellő ismeretek és másrészt a társadalom által fenntartott egészségügyi rendszer szükséges. Történelmi vívmány a mindenkinek egyformán járó ingyenes egészségügyi ellátás. Ezt sajnos változó sikerrel tudták megoldani, mára már a visszalépés a jellemző, világszerte. Be kell látni, hogy a teljes mértékben ingyenes egészségügyi ellátás több okból megoldhatatlan, de az még rosszabb, ha az egészségügyi rendszer egyre jobban elkülönülő ingyenes és fizető egészségügyre bomlik szét.
Minden egészségügyi intézménynek azonos módon legyen elérhető, igénybe vehető, egységes térítési elvek és szabályok szerint. Ezek alapja továbbra is egy egységes és kötelező egészségügyi hozzájárulás és az igénybe vett szolgáltatások részben megtérítése. A térítési díjakat az igénybevétel esetétől (megelőzés, gyógyítás, életmentés, utókezelés, fenntartás, javítás), illetve egyes konkrét protokollok sajátosságaitól függően jogszabály rögzítené.
A térítési díjak megfizetéséhez rendelkezésre kell állnia egy Egészségügyi Hitelalapnak.
A legnagyobb gyógyító a természet, ezért minden egészségügyi intézménynek a természet része kell legyen: parkban helyezkedjen, ember léptékű legyen. Embertelenek a nagy zártterű klímatizált szuperrendelők és szuperkórházak.
Az egész egészségügyi rendszer legyen önálló és rendelkezzen szakmai önkormányzattal, amelynek csúcsszerve egy külön Orvosi Akadémia.
Meg kell erősíteni a családorvosok intézményét, szerepét. A családorvos egyben a hozzátartozók egészségügyi jogainak képviselője is legyen. Illetékessége pedig – megfelelő munkatársak bevonásával – a tanácsadásra is terjedjen ki életmóddal, ezen belül sporttal kapcsolatban.
Nagy és kiemelt feladat az egészséggel összefüggő korszerű és hiteles ismeretek általános és célzott biztosítása. Minden vizsgálat, minden diagnózis, minden beavatkozás után az érintett elektronikus formában kapjon világos és kimerítő tájékoztatást.
A legnagyobb forradalmat ezen a téren pedig az egészségügyi online rendszer eredményezni, amelynek feltételei beértek.




Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.

* * *

2019. június 16., vasárnap

Élhető Föld


 Az élet harmónia és körforgás, amit manapság a fenntarthatóság rideg fogalmával próbálnak helyettesíteni. A Földnek ezer változó arca van, és ezer olyan pontja van, ahol az ember nem tudna megélni, vagy akár olyan, amelyről a poklot mintázták. Mégis, a fontos az, hogy a Föld maga egy igazi, számunkra pedig az egyetlen paradicsom. Ez a paradicsom most viszont veszélynek van kitéve. Felelős ezért az ember rövidlátása is, nyersebben megfogalmazva: ostobasága, de még nagyobb felelősségünk van az emberi mohóság nyomán. Egy féktelen mohóság, amely érdemben kevesek bűne. Közben mindenki felelős annyiban, , hogy hagyja a dolgok ilyen menetét. Nem lehet elhallgatni egy másik fontos körülményt sem: a túlnépesedést. A szaporodás minden fegyvernél erősebb eszköznek bizonyult a népek versenyében, ezért a népek vezetői erről most, amikor ez már parancsolóan szükségessé vált, szinte semmit nem tesznek a családtervezésért, inkább – nyíltan vagy burkoltan – tovább ösztönzik a népszaporulatot.
A Föld maga egy igazi, számunkra pedig az egyetlen paradicsom, közben fenyegető mértékben folyik a sokszor nehezen visszafordítható megmérgezése, Mérgezzük a termőtalajt, a felszíni édesvizeket, a talajvízet, a világóceánt, a levegőt, és átvitt értelemben az egész életszférát. A folyamatokat meg lehet fordítani.
- Legfontosabb lenne az emberi fogyasztás ésszerűsítése, a kereskedelmi őrület megzabolázása. Ezen a téren rövid távon látványos sikereket lehetne elérni. Meg kellene tiltani mindent, ami több fogyasztásra serkent (pl. az „Egyet fizet, kettőt kap” típusú akciókat), radikálisan korlátozni kellene a fogyasztást öncélúan ösztönző kereskedelmi reklámot (a reklám tárgyilagosan mutassa be a terméket, ésszerű használatát). Meg kell tiltani minden akciós árkedvezményt. Árat csak fokozatosan, de tartós jelleggel legyen szabad csökkenteni, ezzel is elősegítve a pozitív szabadpiaci folyamatokat.
- Drasztikus módon kellene csökkenteni a kereskedelemben használt csomagolást. Ismerünk olyan találmányt, amely önmagában 70-80 százalékkal csökkenthetné a csomagolást.
- Minden anyagi luxust szigorúan és radikálisan kellene, az esztelen luxust teljes mértékben megvetni és betiltani. Minden területen egy ésszerű puritanizmus, sok területen ésszerű aszketizmus kell, egy új ésszerű hedonizmus jegyében.
- (Valakinek) legyen nagyon drága az, ami ingyenes (ingyenes újságok, céges ajándékok, bankettek).
- A társadalomnak – a tudomány vezető szerepére támaszkodva – hatékonyan kell befolyásolnia minden fejlesztést.
- A Földön háromszor annyi fa kell, mint amennyit meghagytunk. Folyamatos nagyméretű erdősítésekre lenne szükség minden alkalmas területen, de különösen a településeken. Hatékonyabban kellene harcolni az erdőtüzek ellen. Itt is van kihasználatlan találmány, amely forradalmasíthatja az erdőtüzek oltását.
- Ésszerűsíteni kellene a településszerkezetet, elsősorban A civilizáció-ban ismertetett ViaVita modell szerint, amely ötvözni a városi jelleget és a természetet, ezáltal a fogyasztásszerkezetet is ésszerűsítve.
- Támogatni, sőt, következetesen érvényesíteni kellene a családtervezést.


* * *

Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.


2019. június 15., szombat

VVM 2020 – 7. Béke


Az elmúlt évszázadokban több alkalom volt, amikor egyes lelkes gondolkodók, vagy akár államok széles köre örök békét kívánt. Legutóbb a 2. világháború után felállított ENSZ illegálisnak nyilvánította a háborút. Ez viszont nem akadályozta az államok fegyverkezési versenyét, mert mindenki abban reménykedik, hogy kellő katonai fölény birtokában érheti el céljait. Ebből a zsákutcából az igazi végső megoldás a világkormány. Ettől elsősorban az államok vezetői félnek, és ezért inkább táplálják az emberek félelmeit és téveszméit.
Amit Magyarország tehetne ezen a téren:
- elkötelezi magát a béke és a világkormányzás mellett,
- szorgalmazza az EU közös és önálló védelmi politikája, az ennek megfelelő NATO-reform mellett,
- szigorú fegyverkorlátozást és ellenőrzést tart fenn mind a magánszemélyek, mind a fegyveres testületek esetén, fokozatosan kiszorítva a használatból az élet oltására alkalmas kézi lőfegyvereket,
- évente a katonai költségvetés egy vagy több százalékát át kell csoportosítani egészségügyi kutatásra és oktatásfejlesztésre.


* * *

2019. június 13., csütörtök

VVM 2020 – 6. A bevezető

A Változó Világ Mozgalom nem egy szokványos művelődési mozgalom, amely az ismeretterjesztésre fókuszál. Még kevésbé politikai mozgalom, ami ma oly divatos jelenség. Figyelme, mint magának a Változó Világ könyvsorozaté, kiterjed a világ és az élet minden területére, kiterjed a múltra, jelenre és a jövőre. Óriási előnnyel ját ez, mert tudásunk minden egyes darabja, minden részlet a helyére kerül.
Sajátos helyzet ez, amely óhatatlanul erősíti egy világnézet, egy ebből fakadó ideológia létét. Ez pedig látszólag rokonítja a Mozgalmat a vallási és a politikai mozgalmakkal. Ezért különösen fontos egyértelművé tenni a különbséget: a vallási és a politikai mozgalmak elkötelezik magukat szent könyvekben lelt vagy vezetőik fejében lévő világnézet mellett, és azt erőszakolják a világra. Ezzel szemben a Változó Világ Mozgalom azt vallja: világnézete a világ tudásából ál, ideológiáját az emberi létezés tudása adja.
Aki valamennyire is ismeri az emberi civilizációt, annak történetét, megérti a fenti gondolatokat, megérti a különbséget a Változó Világ Mozgalom és a vallási és politikai mozgalmak között. Ám döntő, vélhetően minden becsületesen gondolkozó ember számára meggyőző tanúságtétel a Mozgalom legfontosabb konkrét javaslatainak összefoglalás.
Ezeket itt most a következő témakörökbe csoportosítva mutatjuk be röviden.

Béke – mert a háború halált, mérhetetlen szenvedést és pusztítást hoz, közben pedig az ember modern fegyverei az egész emberiség pusztulását is hozhatják. A fenyegetés reális. Ezért áll ez a téma első helyen.
Élhető Föld- mert ez szülői otthonunk, és más nem lesz. Ezt pedig tehetjük paradicsommá is, tehetjük pokollá is.
Munka – mert ez az élet alapja. Gyalázat, hogy sokan munka nélkül is kényelmesen, nem ritkán a lehető legkényelmesebben élnek. Még nagyobb gyalázat az, hogy sokan nem jutnak emberhez méltó vagy egyáltalán semmilyen munkához.
Tudás – mert ez a garancia, hogy minden tettünk jótékony, és ne kártékony legyen.
Egészség – mert ez adja az élet minőségét. Minden embernek jár ma már 111 év egészséges élet. Gyalázat, hogy a legtöbb ember nem jut ahhoz, ami ehhez szükséges.
Társadalmi igazságosság – mert minden ember egyformán ember, minden – sokszor hihetetlenül értékes – másságával együtt. A társadalom kasztos vagy osztályjellege gyalázat.
Rend, szabadság, jog, demokrácia – mert ezek nem tud működni együttélésünk.


A felsorolás rendjének van egy belső logikája, de fölösleges, sőt hibás lenne egyszerű fontossági sorrendet látni ebben. Mi mennyire fontos és sürgős ezer tényező függvénye, és napról napra, helyről helyre változhat. Csak az emberi bölcsesség döntheti a konkrét esetekben, hogy a rendelkezésünkre mindig is szűkösen álló idő, erő, tugás eszközök birtokában milyen konkrét munkaprogramot állítsunk fel a magunk számára.
Teljesen nyilvánvaló hogy ezekben a témakörökbe sorolható problémák nagy része térben is, időben is hatalmas méretekben jelentkezik. Többé vagy kevésbé élesen hosszú évezredek óta fennáll. Többé vagy kevésbé minden mai társadalmat sújt. Ebből egyértelműen adódik, hogy egyrészt új forradalmi megoldásokra lenne szükség, másrészt világméretű összefogásra. A történelem kikényszeríti majd, hogy így cselekedjünk, de nem várhatunk. Bőven van teendőnk lokálisan is, rövid és középtávon is.





Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.

* * *

2019. június 11., kedd

VVM 2020 – 5. Embervédelmi szolgálat


A Mozgalom egyik legfontosabb stratégiai – és egyben legeredetibb – javaslata az Embervédelmi szolgálat.
Ennek szinte egyetlen célja és funkciója minden egyes ember szükséges védelme. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a szolgálat mindenki mellé testőrt állít, de ha ez kell, meg is teszi.
Ez a szolgálat több meglévő funkciót, szolgáltatást és intézményt egyesítene, egy magasabb szinten és egy általában egészen új minőségben.
Így például régóta létezik a hivatalból kirendelt ügyvéd intézménye. Ehhez képest az Embervédelmi szolgálat szerepe teljességgel forradalmi lenne: fellépne az ügyészséggel szemben, mint egy független és egyenrangú fél, de főképpen, amely garantálja a meggyanúsított ember ártatlanként való kezelését, saját vendégházaiban.
Az Embervédelmi szolgálat egyesítené magában még a meglévő Védőnői, Családvédelmi, Katasztrófavédelmi és konzuli szolgálatot.
Végig kell gondolni a szakemberek segítségével, az egészségügy mely részei integrálhatók az Embervédelmi szolgálatba. A betegjogi képviselők helye egyértelműen itt van. Alaposabb mérlegelést igényelné a családorvosi hálózat integrációja.
Ugyancsak az Embervédelmi szolgálatba integrálandó a mára alaposan legyengített ombudsmani hivatal.
Az Embervédelmi szolgálat egyik újszerű és kiemelt feladata lenne a rabszolga- és szolgatartás, kényszerítés elleni küzdelem.
Magától adódik, hogy az Embervédelmi szolgálat egy nagy, összetett szervezet lenne, igen komoly költségvetéssel.
Döntő lenne, ha az egész szolgálat önálló, független, jól szervezett és nyitott mechanizmus legyen, a társadalom egyik legfontosabb és legnagyobb intézménye (mellesleg vélhetően a legnagyobb munkáltatója is). De hát van-e fontosabb a társadalom számára, mint az ember?




Figyelmeztetés: VVM 2020 cím alatt bejegyzések egy most készülő nagyobb anyag (munkacíme VVM 2020 – Felhívás) egy részlete. Ha a munka során ebben kisebb-nagyobb változások történnek, ezeket közzétesszük. A kisebbeket átvezetjük az eredeti blogbejegyzésen, a nagyobbakat új bejegyzésként adjuk majd közre.

* * *

2019. június 7., péntek

VVM 2020 – 4. Az élet három eleme


A Mozgalom nézeteit az a felismerés határozza meg, hogy az élet fontos problémáiban három elem hat: a természet, a társadalom és az ember, amit így is mondahatunk: a Természet, a Társadalom és az Ember.
Lépten-nyomon találunk látványos példákat arra, milyen döntő szerepet játszanak ezek az elemek, minden a maga sajátos módján. Az építészet a Természet ismeretén és tiszteletén alapul. Az az épület, amely nem számol a természeti törvényekkel, hamar összedől, esetleg maga alá temetve áldozatait. De a piac törvényeit is nagyrészt a Természet határozza meg, amit keményen megérzünk, ha a kereslet 123, a kínálat pedig 61. Vagy például nincs internet a Természet nélkül.
Ugyancsak lépten-nyomon fedezhetjük fel a társadalom hatalmát, ha a jog vagy a hagyomány képében találkozunk vele, vagy ha a puszta megjelenésével, mint tömeg.
Végül maga az ember is lépten-nyomon látványosan megmutatja magát, lényegét, és lényegtelenségét, nagyszerűségét és gyarlóságát egyaránt. Gyakran ezeket annál világosabban látjuk, minél inkább igyekeznek azokat elrejteni, hamis színben megmutatni. Erre is lépten-nyomon találunk beszédes – igen gyakran letaglózó – példákat. Érdemes ránézni a politikusokra, vagy éppenséggel magunkba nézni.
Bár ez utóbbi a legnehezebb. És ha ezzel nem vagyunk tisztában, végzetesen megragadunk saját fejlődésünkben: emberré.




* * *

2019. június 6., csütörtök

VVM 2020 – 3. Az élethossz tanulás


Külön és nagy figyelmet érdemel az iskola és egyetem utáni tanulás, amelynek fontosságát a társadalom örvendetes módon jó ideje elismeri, támogatja. Mégis, azt kell mondani, hogy ezen a téren még az út elején tartunk. És közben már egy igen aggasztó probléma látszik, még ha igen homályosan is, ez pedig az „akkreditált” kötelező szakmai továbbképzés nívótlan és korrupt jellege.
A jövő életen át tartó (élethossz) tanulásnak több alapesete van, helyét, funkcióját tekintve.
- Rendszeres fenntartó tanulás – Ennek a meglévő tudás elmélyítése, gyakorlása, gyarapítása, aktualizálása a célja, és számtalan formái lehet, beleértve iskolaszerű formákat is, ami azt jelenti, hogy a felnőtt vagy idős ember évente egy hétre „beül az iskolapadba”.
- Új kompetenciák és szakképesítés – Fontos – hiszen az emberi szellem jellegzetességét bontakoztatja ki, és erősíti –, hogy a tudás egyre újabb területeit ismerjük, hódítsuk meg. Ez lehet egy új művészi vagy sportág elsajátítása, gyakorlása, egy új játék, egy új nyelv, beleértve programozási nyelv megtanulása, vagy akár új szakma, speciális szakképesítés megszerzése.
- Rendszeres kutatás – Az önálló vagy másokkal együtt végzett kutató munka a tanulás egy sajátos, felsőbbrendű formája. A kutatás tárgya lehet életünk különböző eseményei, folyamatai, vagy lehet „klasszikus” tudományos kutatási feladat. Így reálisan elérhető, hogy szinte mindenki része legyen a tudomány világának. Ez a cél egyúttal felveti a kutatási szabadságnak és a tudományos élet nyitott, humánus jellegének kérdését.
- Korrekciós tanulás – Minden testi és lelki probléma, minden szociális konfliktus, és főképpen minden jogsértés esetén indokolt, az esetek többségében kötelező kellene legyen a korrekciós tanulás, az „átnevelés”. A társadalom évezredeke óta használ ilyen technikákat, nem ritkán, igen rémisztő formákban. Ezen a területen is egy mélyreható és látványos forradalomra lenne szükség. Ez többek között a legfontosabb eszköz a büntetőjog humánussá tételéhez, ami különösen sürgető. Kevesebb börtön, több korrekciós tanfolyam kellene.

  


* * *

2019. június 2., vasárnap

VVM 2020 – 2. Hogyan lesznek ilyen iskoláink?


Ehhez egy új szövetség és együttműködés kell az érintettek között. Ezek legelőször maguk a gyerekek, a szülők, a szakma, a helyi és az országos hatóságok. Ez az új szövetség megfelelő intézményi formákat is kíván. Kulcselem lenne az iskola új egyedi státusza, amely egyfajta alapítvány lenne, szigorúan és kizárólag a szülők alapításában. A szülők akkor lesznek alapítók, amikor a gyerek beiratkozik az iskolában, és akkor szűnik meg, amikor a gyerek elhagyja az iskolát. A szülők maguk közül iskolaszéket választanak, amely gyakorolja az alapítói jogokat. Az így alapított iskola fenntartási szerződést köt a helyi önkormányzattal, amely biztosítja az épületet és alkalmazza az iskola személyzetet. Az állam normatív támogatást és megfelelő jogi és gazdasági környezetet. A szakma egy önálló Pedagógiai Akadémia révén biztosítja a szükséges szakmai hátteret, segítséget, felügyeletet.
Számol-e ez a koncepció iskolatípusok sokaságával, illetve mettől meddig kellene biztosítani az iskolai oktatást? A VVM nem gondolja, hogy az a feladata lenne minden felmerülő hasonló – kétségtelenül fontos és jogos – kérdésre választ adjon. Ezekre az érintett szakmák bizonyára jó megoldásokat találnak, amikor ezek valóban aktuális.
Itt elsősorban elveket és koncepcionális elemeket kellene szem előtt tartani. Így világos egy világtendencia: minél előbbre hozni az általános – és kötelező – iskolarendszerű oktatást és nevelést, akár 3, vagy akár 2 éves kortól. Magától értetődik, hogy az ilyen „iskolarendszerű” nevelés első éveiben mindig is jobban fog hasonlítani a megszokott óvodához, mint a megszokott iskolához, sőt, lehet, hogy éppen fordítva, az óvodai jelleget kellene elhúzni a 7. és 8. életévre. Ettől függetlenül a nevelés lehet, és kell, hogy egy integrált folyamat legyen. Másik fontos és pozitív világtendencia az „iskolás kor” elhúzódása.
Itt egy nagyon fontos változásra lenne szükség. A jól megszokott „érettségi” intézménye ma már több, mint aggályos. Egyrészt egysíkúan bizonyos ismeretanyag meglétére, vagyis egyszerű műveltségre fókuszál, másrészt diszkriminatív, elitista. Egyféle érettség lényeges: érett-e a fiatal az önálló felelős felnőtt életre? Feltehetőleg ezt az „érettségi vizsgát” egészen más modell szerint kell letenni, ésőedig semmiképpen egy előre meghatározott évfolyamnál, hanem bizonyos ésszerű határok között, vélhetően 18 és 21 éves kor között, de rendkívüli esetekben akár 14 éves kortól.
Sajnos, igen sok esetben a fiatal 21 éves korára sem lesz érett, képes önálló felelős életre, és félő, hogy egyre többen lesznek ilyenek (súlyos testi, pszichés vagy elme hátránytól szenvedő fiatalok). A társadalom tartozik ezeknek, nem utolsósorban szüleiknek újszerű humánus életpálya-modellekkel és társadalmi státusszal.
Némi egyszerűsítéssel azt mondjuk: az új – társadalmi érettségi eléréséig egy egységes fajta iskoláról kellene beszélni (amely a mondottak alapján, szükség esetén 19 évfolyamatot indít). Az érettségivel az életbe bocsátott fiatalok számára – a természetesen kínálkozó egyetem előtt, vagy a helyett – a „új középszintű” iskolák és iskolatípusok sokasága álljon rendelkezésre. Ezek lehetnek 1, 2, 3 vagy több éves gimnáziumok, kollégiumok, líceumok, szakiskolák, tanodák, főiskolák stb. És éppen ezek adják a komolyan vett, érdemi „életen át tartó” tanulásnak.




* * *

2019. június 1., szombat

VVM 2020 – 1. Az iskola: mit és hogyan tanítson


Egyre aktuálisabbá vált a Változó Világ Mozgalom egy olyan bemutatása, amely nem egy egész könyv (amilyen készül), ám több, mint egynéhány oldalas rövid bemutató. Így belekezdtünk egy ilyen összeállításába, közben viszont arra gondoltunk, hogy nem „titokban” készítjük el az anyagot, hanem folyamatosan közreadjuk az elkészült részeket. Bízunk benne, hogy hasznos lesz a munkának ez a formája.
A mai közreadással elkezdjük ezt a folyamatot. Nem ígérjük, hogy minden nap megjelenik egy új részlet, de vélhetően ezek sűrűn jönnek majd, hiszen fontosnak tartjuk a tervezett bemutatkozó anyag – első változatának – elkészítését egy-két hónapon belül.
  
* * *

A tanulás és nevelés az a terület, ahol a legmélyebb átalakulásra van szükség.
A tanulás alapját az iskola adja. Meg kell változtatni a tanítás egész gyakorlatát. A régi sémák teljesen elavultak, az új „modern” tendenciák” rendkivül veszélyesek. Ezeknél az a közös, hogy merev tantárgyak sokaságában gondolkoznak, és nem a testi-szellemi fejlődésben. Különösen a kisebb gyerekeknek sok mozgásra és sok játékra van szükségük. Ezt nem lehet „elintézni” a napi egy óra testneveléssel, amely ma még eléggé általánosan formális gyakorlat, alibi. A mozgásigényt nagyrészét a napi szabadidőben kellene hatékonyan kielégíteni, amihez legelőször szabadidőt kellene biztosítani, másrészt megfelelő eszközöket és foglalkozási formákat (pl. iskolai körbajnokságok, versenyek stb.)
A testnevelés és mozgás nem elégíti ki a játékigényt, amelyre ugyszintén naponta kell időt biztosítani. Itt fontos az, hogy a játékformák sokaságára kell megtanítani a gyerekeket. A játék két speciális formája a színjátszás és a tánc, mozgásművészet. Kevesen sejtik, milyen őriási jelentősége van a színjátszásnak a szellemi, és különösen az érzelmi fejlődés szempontjából. Ezzel tudunk leginkább megtanulni az érzelmek kifejezését, a a jó magatartásformákat, a kommunikációt.
Igen hasonló a funkciója a táncnak és az azt kiegészítő mozgásművészetnek. Fel kell ismerni, hogy ezeknek ugyancsak járna a napi egy óra. Hasonlóképpen fontos az olvasás, az éneklés, a hangszer, az egyéb művészeti foglalkozás. Természetesen a különféle tudományokkal való ismerkedést is el kell kezdeni. Ebben a körben a nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és a természettudomány alapvető. Az itt szükséges ismeretanyag jelentős részét jól kiválasztott olvasmányok és filmek révén kellene szerezni, a tananyag inkább lábjegyzet legyen az olvasottakhoz és a látotthoz.
E mellett a tanóra arra szolgáljon, hogy közösen fedezzük fel a dolgok lényegét, a nagyobb összefüggéseket.. Ösztönözni és jutalmazni kell a kérdésfeltevést, és tanítani, motiválni a válaszok önálló keresésére (akár pl. az internetes keresők segítségével). De itt is a hangsúlyt az ismeretek tömege helyett a képességek fejlesztése legyen a fő cél.
A diák tanuljon meg jól érteni és jól fogalmazni! Ezen belül különleges szerepe van a matematikának, amely a leginkább fejleszti a logikus és az absztrakt gondolkodást. Fontos jól megtanulni egy vagy két nyelvet, és egy-két programnyelvet is. Fontos megtanulni relaxálni és meditálni.
Egy további fontos terület, amelynek sokkal nagyobb szerepet kellene biztosítani: a hasznos és értelmes munka. Ez képességeket fejleszt, fegyelemre, szorgalomra, komolyságra, rendszeretetre nevel. Minden iskolának saját könyvtára, szertára, raktára, javító és karbantartó, asztalos műhelye, konyhája, konyhakertje, takarító részlege kell legyen, és azok munkájának nagyrészét a diákoknak kellene végezniük. 


 
* * *

2019. február 5., kedd

A VVM – Részlet 1.


Legyen életünk ma jobb, mint tegnap!
Ez egy nagyszerű szándék. Semmiképpen nem egy „minimumprogram”. Hiszen sokszor a túlélés is nehéz, néha reménytelennek látszó feladat. De ha nem is ilyen drámai a helyzet, indokolt mérlegelni: nem kellene valamiképpen visszafogni a „ma” jobbítását, inkább spórolni, erőt gyűjteni a holnap érdekében?
Bonyolult kérdések ezek, akárhonnan nézzük. Nézőpont pedig sok van, igen különböző. Gyakran azokat saját magunkra, saját életünkre vonatkoztatjuk. Az ember ilyenkor gyorsan rájön, hogy nem hagyhatja a számításokból szeretteit, aztán – legalább valamilyen mértékben – másokat sem. És nem kevesen eljutnak odáig, hogy az emberiség egészét sem lehet kihagyni. Nem mindegy, hogy egy domb tetejéről vagy egy mély gödörből nézzük-e a világot.
Így viszont feladványunk még bonyolultabbá, szinte értelmezhetetlenné, irracionálissá válik.
Nem, minden ember nem lehet filozófus, még kevésbé világmegváltó.
Egyesek legszívesebben visszaszaladnának (vagy eleve ott is lekötöttek) a legegyszerűbb kérdésnél, amely szinte nem is kérdés, inkább hagyomány, rutin: mit tegyek, hogy nekem ma is jó, de ha lehet, még jobb legyen?
Látszatra a legtöbb ember ilyen, bár itt két, rendszerint jól megkülönböztethető típus keveredik: a korlátolt és az önző ember. Egyiket sem lehet általánosságban elítélni erkölcsi alapon (amit sokan könnyedén megtesznek). Hiszen a történelem teszi ilyenné őket. Amennyire rossznak a forrása a korlátolt és az önző emberek, annyira a rossz áldozatai is.
Változó Világ Mozgalom

Támogatnád műhelymunkánkat, valamelyik kezdeményezésünket, azok nyilvánossághoz jutását?
Támogasd pénzadománnyal munkánkat! 1000 forint is segítség!
Egyetértesz céljainkkal?
Csatlakozz a Változó Világ Mozgalomhoz!

* * *