Egy új naptárért

 

A Változó Világ Mozgalom (VVM) szerint már jó ideje indokolt az egész naptár rendszerünk radikális reformja.

Mivel olyasminek a radikális reformját javasoljuk, ami szerves része mindenkit érintő hétköznapi szokásoknak, elkerülhetetlen a hosszú, évekig tartó alapos vita, tervezés és felkészülés. Szükség lesz egy legitim koordináló szervezetre is, például a UNESCO égisze alatt.

 

Az új naptár-rendszer főbb elemei

 

Időegységek

Az új időegységek rendszerének alapja a 60.

(Új) másodperc – az új perc egyhatvanad része

(Új) perc – az új óra egyhatvanad része

(Új) óra – a nap egyhatvanad része

Nap – változatlanul egy nap

(Új) szezon – 60 nap

Évdekád – 60 új szezon = 3652 nap = 10 év

(Új) éra – 60 új évdekád = 600 év

(Új) korszak – 60 új éra = 36 000 év

 

Változatlanul használatban marad a hét, az év, a régi szezon, az évszázad és évezred.

Az egy év hat új szezonja: tél, koratavasz, későtavasz, nyár, koraősz, későősz.

 

Kezdőpontok

Az év kezdete (új január 1.) a tél kezdete, december 21 (csillagászati alapon kiválasztva).

Az időzónák kezdete a Tiszta meridián (földrajzi alapon választva azok közül, amelyek nem metszenek földrészt és a legkisebb mértékben metszenek szigeteket).

A nap kezdete (a régi éjfél helyett) az az időpont, amikor adott időzóna 45 foki paralelén a legkorábban kel a Nap az évben.

A történelmi („időszámításunk előtti”) krónikákban az évszámozás mindig az évezred első événél kezdődik, az évezredek pedig saját kulturálisan semleges nevet kapnak.

 

 

Változó Világ Mozgalom

 

* * *

 

2024 elé

 

A Változó Világ Mozgalom (VVM) bizakodással tekint 2024 elé.

Fontos tisztában lenni, hogy igazán rendhagyó helyzetbe kerültünk 2023-ban. Mindenekelőtt olyan közel kerültünk egy harmadik világháborúhoz, amilyen közel 1945 óta még soha nem voltunk. Közben a világgazdaságot, amely eddig „csak” a recesszió szélén bukdácsolt, és a rég nem látott inflációt próbálja – igen mérsékelt eredménnyel – féken tartani, drámai és hosszantartó válság fenyegeti. Ugyanis a félvilág az eddigi világrend átalakításán dolgozik, és ez előre nem látható pénzügyi és ellátási zavarokat hozhat.

A természet sem kötött fegyverszünetet az emberiséggel. Új biológiai veszélyekre figyelmeztet a tudósvilág és az WHO is, de az orvostudomány és az egészségügyi rendszereink helyett fegyverkezésre és háborúkra költjük szerény erőforrásainkat. Rémülten éd fájdalmasan azt is tapasztaljuk, hogy a nagyrészt féktelen iparkodásunk nyomán felbolydult természet nem csak vírusait küldi ránk, de közvetlenül is odacsap városainkra. Könnyen lehet, hogy nem csak a déli konföderációt, de az egész civilizációt is „elfújja a szél”.

És ha már említettük a déli konföderációt: az USA az óta sem volt ilyen közel a második polgárháborújához, mint most. És ez nem csak azért van, mert Trumpnak kétesélyes a jövője: Fehér Ház vagy börtön. Jóval mélyebbek a gond gyökerei. Érik ugyanis egy világméretű „népi-urbánus” konfliktus.

Szerencsére, mint mindig, vannak a Földön jó erők is: felelősen gondolkodó és cselekvő emberek, rendet teremtő értékek, irányt adó eszmények, emberhit.

 

MTI-OS közlemény

* * *

 

80 millió áldozat emléke

A Változó Világ Mozgalom (VVM) felhív minden jóérzésű embert, hogy emlékezzünk meg együtt 80 millió meggyilkolt emberre.

Arra a 80 millió emberre, akinek életét a Második világháború vette el. Ezek közül 25 millió katona és 55 millió civil. Egy Magyarországnyi csecsemő, gyerek és fiatal.

A győztesek büszkén ünneplik győzelmeik évfordulóját. Ekkor meghajtják fejüket katonáik sírjai előtt, és elhelyezik azokra koszorúikat.

De méltatlan, szégyenteljes – mindannyiunkra nézve, hogy elmarad a kellő megemlékezés a háború 80 milliós áldozatára.

Emléküket pedig meg kell őriznünk, és ennek méltó kifejezést kell biztosítanunk.

Tartozunk ezzel az áldozatok emlékének, magunknak is, a köztünk élő 800 millió potenciális áldozatnak, akiknek életét eltépheti a történelem egy újabb vérzivatara. Egy ilyen új vérzivatar pedig annál fenyegetőbb, minél inkább átengedjük az emlékezést az enyészetnek.

Mikor és hogyan kellene tisztelegni e 80 millió áldozat emléke előtt?

Leginkább megfelelőnek az tűnik, ha ez a nap külön, önálló emléknap lenne, és csendben követné a győztesek győzelemnapjait, vagyis május 10 lehetne.

Ami pedig a megemlékezés módját illeti, legjobb az lenne, ha ez maguknak az állampolgároknak, iskoláknak, kulturális intézményeknek, múzeumoknak, társadalmi szervezeteknek a kezdeményezése, önszerveződése maradna. Politikusok, katonák, egyházi képviselők nélkül.

Ha megemlékezünk erre a 80 millió áldozatra, ez a 80 millió áldozat segíthet nekünk társadalmaink tragikus megosztottságának legyőzésében, a béke és a szolidaritás elárult és naponta meggyalázott eszméinek feltámasztásában.

Ne légy tehetetlen! Ne légy közömbös. Fontos feladatok várnak rád is!

Változó Világ Mozgalom

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *

Válasz a migrációra: igazságtétel

Egyre sürgetőbb megérteni, ami a migrációs válság zajos politikai felszíne alatt feszül.

Egyrészt fel kell ismerni, hogy a most induló népvándorlás súlyos veszélyt jelent leginkább Európára, kisebb mértékben Észak-Amerikára. Ez a veszély hasonlóképpen veszélyezteti Európa saját (szerves), békés fejlődését, mint hasonló népvándorlások a Római birodalmat, de későbbi örököseit is. E mellett a mingációs válság valóban veszélyezteti a városi és falusi emberek jogát, hogy az általuk kialakított megszokott környezetben, biztonságban éljenek. Ez utóbbit nem figyelembe venni azt eredményezi, hogy a veszélyben lévő népet cserben hagyjuk, kiszolgáltatjuk a populistáknak és demagógoknak.

Másrészt fel kell ismerni, hogy a migrációs válságért alapvetően, ha nem kizárólag a most gondban lévő „Centrum” felelős. Felelős a gyarmatosítás, felelős a kizsákmányolás, felelős az imperializmus.

Ennek árát most – legalább részben – ki kell fizetni.

Eljött az ideje a világméretű igazságtételnek.

El kellene végezni az elszámolást.

Egy gyors első becslés szerint az érintett országoknak és cégeknek

- 1000 milliárd dollárt kellene megtéríteniük a gyarmatosításért,

- 1000 milliárd dollárt kellene megtéríteniük a kizsákmányolásért,

- 500 milliárd dollárt kellene megtéríteniük a háborús és más katonai pusztításért.

A károk felmérése és elismerése nehéz feladat lesz, de az ENSZ és szakosított intézményei vezetésével méltányos módon elvégezhető. Nem lenne szabad itt elszabotálni a nagy történelmi igazságtételt vég nélküli alkudozásokkal.

Külön feladat lenne meghatározni a kártérítésre kötelezettek körét, kötelezettségeik mértékét.

Végül külön – hosszú távú – feladat lenne az igazságtételre szánt igen nagy összeg ésszerű felhasználását.

Arra kellene törekedni, hogy a pénzt jó célokra fordítsák, ösztönözve a kedvezményezett ország aktív anyagi és nem anyagi közreműködését.

Így mindenekelőtt meg kellene határozni, hogy az igazságtétel forrásai kizárólag a következőkre fordíthatók:

- iskolák és egyetemek,

- egészségügyi intézmények,

- új települések és lakónegyedek építése,

- fenntartható munkahelyteremtést biztosító kis projektek finanszírozása.

Változó Világ Mozgalom

Támogatnád műhelymunkánkat, valamelyik kezdeményezésünket, azok nyilvánossághoz jutását?

Támogasd pénzadománnyal munkánkat! 1000 forint is segítség!

https://www.valtozovilag.hu/tamogasd.htm

Egyetértesz céljainkkal?

Csatlakozz a Változó Világ Mozgalomhoz!

https://valtozovilag.hu/regisztracio.htm

* * *

Történelmi igazságtétel – Igazul

Hetvenévesek, akik a Márciusi forradalom centenáriumának, a szocialista korszaknak első évében, 1948-ban születtek. Tavaly az 1947-ben, jövőre az 1949-ben születtek ünnepelhetik ezt a kerek évfordulót. És még több százezren lehetnek a még idősebbek. Ezek az emberek tevékeny életük nagy részét éppen ebben a bő negyven évig fennálló szocializmusban élték le.

Ez a nagy nemzedék most a számvetés és számadás idejét éli. Nem egy könnyű feladat. Közben súlyos terhek is nehezítik. Tudjuk, milyen nagymértékben romlott az egész magyar nép egészsége, anyagi helyzete is.

És mégis, talán a legrosszabb az, hogy ez a nemzedék úgy érezheti: leszegett fejjel kell kivonulnia az életből.

De nem!

Nem kell leszegett fejjel élni, szégyenkezve és csalódottan elhagyni a világot!

Senki ne higgyen illetéktelenek ítéleteiben történelmi kérdésekben! Ezekben a kérdésekben a történelem az illetékes.

Az, hogy nagy történelmi távlatban hogyan kell értékelni a társadalom elkerülhetetlen és elodázhatatlan jobbításának első komoly szocialista kísérletét, a következő nemzedékek felelőssége.

Ami most – mindenekelőtt erkölcsi – parancs mindenki számára: tisztelettel viszonyulni a mai 60-as, 70-es és idősebb korosztály szorgalommal, becsülettel, ember módján leélt életéhez. Nem az az érdem, hogy valaki – utólagos bevallása szerint – bomlasztotta rendszert, hanem az, hogy építette azt az országot, amelyet ma ismerünk, nevelte és taníttatta a mai fiatal nemzedékeket.

Az emberek nagy része tudatosan és bizakodással tette a dolgát, örült minden eredménynek, büszke volt rá . Másik nagy része távol tartotta magát politikától, ideológiától, pátosztól, de tevékeny részese volt egy rendezett, fejlődő és biztonságos életnek.

A pontos számvetést mindenkinek magának kell elkészítenie, szabadon, politikai és ideológiai manipulációktól mentesen. Mindenkinek van egy saját sorsa, saját igazsága, azt ő ismeri jól. Ő tudja, mennyit sikerült elérnie céljaiból, mennyi jót és mennyi rosszat tett, miben és miért hibázott, mit kell megbocsátania, vagy miért kellene neki bocsánatot kérnie.

De azért, hogy 1948 és 1989 között élt tevékenyen, tanult, dolgozott, tervezett és álmodott, senkinek nem kell szégyenkeznie. Még kevésbé hazudni, hamisan tanúsítani, igazodni a napi politikai és ideológiai kurzusokhoz.

Közben nem csak az idős generációt kell feloldani ettől az igaztalan görcstől, ettől az igaztalan sorstalanságtól.

Fel kell oldani a fiatalabb nemzedékek görcseit is: igaztalanság szüleiteket és nagyszüleiteket szerencsétleneknek, balgáknak tartani, és megtévedten azt kérdezni tőlük: „Miért tűrtétek?”

Legyetek tisztelettel szüleitek és nagyszüleitek iránt, és segítsetek most nekik, az egész társadalomnak ebben a sürgető történelmi igazságtételben!

Változó Világ Mozgalom

Egyetértesz céljainkkal?

Csatlakozz a Változó Világ Mozgalomhoz!

Támogatod valamelyik – netán több – kezdeményezésünket?

Támogasd pénzadománnyal munkánkat! 1000 forint is segítség!

* * *

Munka – ünnep és forradalom

És újra itt van Május 1! Az év egyik legszebb és legfontosabb ünnepe.

Jogunk és okunk van ezt megünnepelni, attól függetlenül, hogy a hétköznapok sok szempontból az ellenkezőjét sugalljuk. Ne hagyjuk félrevezetni magunkat. Minden súlyos, sokszor gyalázatos probléma ellenére az emberiség munkálkodik. Életünk változatlanul tudáson, munkán és alkotásin nyugszik. A tudó, munkálkodó és alkotó emberiség elég kompetenciával és kapacitással rendelkezik minden probléma megoldásához.

A tudó, munkálkodó és alkotó emberiség szinte mindennel rendelkezik ahhoz, hogy hozzálásson a történelem közelgő legnagyobb forradalmához. Ez pedig a munka és a tőke szövetsége.

Az elmúlt évszázadokban sokan próbálták megfejteni a makacsul megmaradó, sőt, drámaian elmélyülő társadalmi igazságtalanság titkát. Hamar uralkodóvá vált az a nézet, hogy a tőkés, bérbe véve az élő munkát, becsapja azt, hiszen kisajátítja magának az egyedül az élő munka által előállított profitot. És így ki lett adva a jelszó: „Kisajátítani a kisajátítókat!”

Csakhogy ennek jegyében történt – sokfelé ma is folyó – kísérletek nagy óvatosságra intenek. A „kisajátítók” helyébe lépő bürokraták nem jelentenek garanciát régi és új igazságtalanságok ellen, az ésszerűség győzelmére.

Be kell látni, hogy munka és tőke nem működhet egymás nélkül, de ebből az is következik, hogy a közös működés gyümölcse is közösnek kell lennie. A munka nincs „lerendezve” azzal, hogy megkapja a maga bérét.

A munkának meg kell kapnia a közös működés közös gyümölcsének, vagyis a kitermelt profitnak a ráeső részét. És ez lenne egy igazságos társadalom kulcsa.

Ennek kellene lennie az új forradalom első feladata. Békésen, érvekkel, törvényes keretekben.

Az elv egyszerű, napnál világosabb, nagyszerű pozitív következményekkel.

Ugyanakkor az is világos, hogy ez a követelés hatékonyan csak világméretekben alkalmazható, hiszen a tőke érthető módon elmenekülne olyan országokban, ahol ezt az elvet nem alkalmazzák.

Ezért azt is ki kell mondani: Világ emberei, egyesüljetek!

Éljen a munka!

Éljen Május 1!

Változó Világ Mozgalom

Egyetértesz céljainkkal?

Csatlakozz a Változó Világ Mozgalomhoz!

Támogatod valamelyik – netán több – kezdeményezésünket?

Támogasd pénzadománnyal munkánkat! 1000 forint is segítség!

* * *

A történelem napja, 2017

A történelem, kedves barátaim, nem csupán a tovamúlt múltunk, és ezt jól megérezzük, amikor néha rátekeredik nyakunkra.

A történelmet csináljuk. Mi őt, ő meg minket.

Az ember nyerő helyzetben van, mert képes újat kitalálni. Képes meglepni a történelmet.

A történelem pedig csupán a múltból kölcsönöz fogásokat. Csak akkor tud meglepni minket, amikor elfelejtjük a múltat, vagy meg sem tanultuk annak történelmi leckéit.

De mennyire lehangoló, hogy a nyerő ember annyiszor veszít, és a múlt fogásai erősebbeknek bizonyulnak.

Most is ilyen fennhéjázóan retrográd időszakban lennénk?

Az élet ritkán olyan, mint egy katonai parádé, sokkal inkább örvény, örvények örvénye. Ezzel együtt az összhatás mégis hordoz valamilyen jelleget: haladás, visszacsúszás, esetleg pangás.

Most, két és fél évszázadnyi forradalmi haladás után kezdünk egyre nagyobb sebességgel visszazuhanni.

A tudományos-technikai forradalmak spektruma és mélysége ugyan egyre szédületesebb, de a visszacsúszás minden más területen látványos, drámai.

Újra nőnek a társadalmi igazságtalanságok, nő tömegek kiszolgáltatottsága, terjed régi és modern formákban a szolgaság és a rabszolgaság.

Mindennek következtében visszaszorul, kiüresedik a jog, a rend, a demokrácia. Leépül az oktatás és az egészségügy. A kultúrából búsás üzlet és hatékony tömegmanipuláció marad. Háborúk dúlnak szerte a világon, a nagyvárosok bugyraiban. Még nagyobb háborús veszélyek fenyegetnek, pörgetve a fegyverüzletet, erősítve a diktatórikus hatalmakat.

További következményként leépülnek az erkölcsök. Terjed az értékvesztés, a romlottság, a prostitúció, a drogfogyasztás, a depresszió, az önpusztítás. A világ egyre korruptabb.

A vallások viszont elemükben vannak, virulnak, erősödnek, nyomulnak minden irányba, összefonódnak az államhatalommal, pozíciókat és vagyont gyűjtenek, lelkekre vadásznak, feszülnek egymásnak, új vallási háborúkat szítanak.

Ilyen körülmények között szinte törvényszerű többek között napjaink új népvándorlása is, de ennek ismerete nagyon zavaros.

Több európai kormány valóságos pánikot kelt 1-2 millió ázsiai és afrikai menekült miatt, miközben senki nem számolja össze azt a migrációt, amely a szovjet blokk összeomlása után indult a vesztes térségből. Döbbenetesek a méretek: 30-40 millió ember hagyta el hazáját. De az is döbbenetes, hogy ez nem rázza meg a vesztes társadalmakat. Pedig ez nem egyszerűen minden idők legnagyobb népvándorlása, hanem minden idők legnagyobb hadisarca is: 40 millió kitanított fő elszippantása „maljenkij biznisz”-re.

1660 évvel ezelőtt I. Leó keletrómai császár a nagy költségvetési hiány miatt hirtelenül megtagadta az osztrogótoknak addig fizetett évi segélyt. Erre a harcos, hosszú ideig egy helyben békésen  és szorgosan élni nem tudó gótok „dühükben fegyvert ragadnak és majdnem egész Illyricumot végig dúlva rabolva pusztítják”. I. Leó „érzelmeit rögtön megváltoztatva”, tárgyalásokat kezdett a gót királyokkal (nem egy volt). A hamar megszületett egyezségben elismerte pannóniai berendezkedésüket, továbbá megígérte „a nekik úgy a régi, mint a most járó ajándékokat”, megfogadva, hogy ezeket a jövőben „minden vonakodás nélkül” megadja. A béke megtartásának zálogaként a császár az egyik gót király fiát vendégül (túszul) fogadta palotájába. A nyolc éves Theodorik „szép gyermek volt, megszerezte a császári kegyet magának”, felnőve pedig fontos szerepet játszott a Római birodalom megdöntésében.

Egy írott színdarabot sokszor elő lehet adni, a történelem felvonásai megismételhetetlenek, de hagynak számunkra tanulságokat. Azokat nem tudjuk együgyűen, mechanikusan hasznosítani. Alaposan elemezni, értékelni kell a konkrét történelmi helyzetünket.

A modern migráció valóban jelentős és bonyolult jelenség, és még jelentősebb és még bonyolultabb lesz a következő évtizedekben, különösen, ha a klímaváltozás jobban felgyorsul. Bizony, ezek a menekülő tömegek a modern kor meginduló birnami erdeje.

Az elmúlt 4-5 évszázadban Európából állig felfegyverzett meg reverendás ezrek indultak a világ gyarmatosítására. Most nincstelen tíz és százmilliók indulnak a másik irányba.

A gyarmatosítók gyarmatosítására? Nem. Kenyérért. Életért.

Hogy nem mind szorgalmas és illemtudó munkaerő. Hogy nem csupa gráll lovagok vezetik? Hát, nem. Ez a történelmi helyzet része. Ez kinek a felelőssége? Régi hiba, hogy minél nagyobb valaki felelőssége egy tragédiáért, annál vehemensebben hárítja azt. Pedig a felelősségvállalás a munka egyik, könnyebbik része. Nagyobbik és nehezebbik része a megoldás.

Mi lehet itt a megoldás? Falak építése? Lokálisan és ideig-óráig ezzel lehet eredményeket elérni, de veszélyes taktika, hiszen növeli a menekülők szenvedéseit, ezáltal sokuk érthető dühét és bosszúvágyát, közben csak idő és erőforrások pocsékolása.

A megoldásnak két kulcseleme: egy értékekre és ésszerű elvekre alapuló migrációs világkódex, és egy életlehetőséget teremtő nagyléptékű világprogram. Ez utóbbit pedig, a nagy Életprogramot a kibuc inspirálhatja.

Ezért az inspirációért alaposan meg kell dolgoznunk, megint a történelem megismerésével. De hozzá kell adnunk erősségünket, az emberi kreativitást.

Ebben a programban a világ minden országának részt kellene vennie, megfelelő jogi, politikai stb. környezet kialakításával, másodsorban alkalmas területek felkutatásával, előkészítésével és rendelkezésre bocsátásával kibucok alapítására. A mindehhez, illetve a konkrét kibuc-alapításokhoz szükséges anyagi források jelentős részét egy központi alapból, az Életprogram Alapból kellene finanszírozni. Az Életprogram Alap részére a következő egy-két évtizedben legalább ezer milliárd dollárt kellene biztosítani (ami csupáncsak a duplája a legújabb szaúdi városépítési projektnek), és ezzel akár egy milliárd ember élethelyzetét meg lehetne, és meg kellene oldani.

Ó, Történelem, nincs mit köszönni azon, hogy vagy! De köszönjük, hogy tanítasz minket.

(A videóüzenet szövege)

* * *

A tudás 10 napja - 2017 - November 1. A történelem