Ismeretek és ismeretterjesztés

Természeti és társadalmi körülményeinkben külön-külön is annyi fenyegetés gyűlt össze az elmúlt évtizedekben, hogy joggal érezhetjük veszélyben a jövőt. Van-e esélyünk a túlélésre? Merre és miként kellene haladni? Mi a teendő?

A Változó Világ Mozgalom szerint nincs jobban ideillő szó, mint a felvilágosodás.

Ma már az ismeretek korlátlan tárával rendelkezünk. A tudomány pedig minden felmerülő kérdésre előbb-utóbb megtalálja a választ. Ezeket az ismereteket kellene terjeszteni, vinni mindenűvé, mindenkihez, kompetenssé tenni az embert.

Hatalmas, forradalmi mozgásnak, egy új mozgalomnak kellene megindulnia, két jelszó jegyében: önszerveződés és öntisztulás.

Az oktatás, a tudomány, a kutatás és fejlesztés, a kultúra, a média területén, a civil szervezetek világában, nem utolsósorban a közigazgatásban több százezer művelt szuverén ember él és tevékenykedik. Mindegyiknek lenne esélye hozzájárulni az új mozgalomhoz.

Számukra a Változó Világ Mozgalom négy alapvető ajánlást fogalmaz meg:

Légy igényes! Ne elégedj meg silányságokkal vagy trivialitásokkal!

Légy kritikus! Leplezz le minden hamisságot!

Légy önkritikus! Tudd, hogy többre vagy képes!

Légy tevékeny! Gondolkodom, tehát vagyok. Cselekszem, tehát leszek!

A felvilágosodás terméketlen maradna folyamatos és széleskörű ismeretterjesztés nélkül. Érdemes azt is tudatosítani, hogy az ismeretterjesztés a leggazdaságosabb eszköz a közjó előmozdításában. Ez akkor is így van, ha az ismeretterjesztés hagyományos formájára, a könyvkiadásra gondolunk, de még inkább érvényes az ismeretterjesztés korszerű formái, az e-könyv és az internet esetében.

Az ismeretterjesztés támogatásában nagy felelősség hárul a közigazgatásra. Súlyos mulasztást követ el minden olyan hatóság, amely költségvetésének legalább egy ezrelékét nem ismeretterjesztő művek megíratására fordítja. A tudományos intézeteknél ennek az aránynak legalább 1% kellene lennie.

Óriási közfeladat lenne a kereskedelmi reklám, marketing és PR átalakítása profithajszoló rászedésből teljes értékű ismeretterjesztéssé. (Érdemes tudni, hogy a reklámra fordított évi 160-180 milliárd forint meghaladja a tudományos szféra költségvetését.)

A tudományos kormányzatnak tudatosabban és hatékonyabban kellene ösztönöznie az ismeretterjesztést, különösen annak önszerveződő és öntisztuló folyamatait. Számon kellene tartani, elvárni és díjazni nem csak a tudományos, hanem az ismeretterjesztő publikációkat is.

Ebben a Változó Világ Íróiskolája példamutató szerepre törekszik.

Hasonló feladat vár az oktatási rendszerre is. A szakdolgozat-készítés valójában egy tömeges íróiskola, amely jelenleg gyenge hatékonysággal működik. A szakdolgozat-készítés az életen át tartó tanulás gerincévé is tehető, teendő. Elemi elvárás kellene legyen a közszereplők esetén.

Speciális szerep vár a hagyományos és az új, internet alapú könyvtárakra és könyvforgalmazókra. Egyre fontosabb lenne igazán igényes és intelligens válogatásokkal kielégíteni az érdeklődőket, különösen az ismeretszerzés esetében.

Reális és nagyszerű lehetőségek állnak rendelkezésre minden felelősséget érző ember, szervezet és hatalom számára. A Változó Világ Mozgalom mindenkit buzdít a cselekvésre, és mindenki számára, aki kész cselekedni, partner.

  

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *

A hatalom

Ha a videó hang nélkül indulna, a hangot a kép jobb alsó sarkában kapcsolhatjuk be.

* * *

A néphatalom új főtere

A budapesti Kossuth térnek a világon egyedülálló lehetősége van nagyszerűen és imponálóan jelképezni a hatalom klasszikus megosztását. Ehhez nem is kell más, mint hogy a Földművelésügyi minisztérium adja át helyét a miniszterelnöknek, vagyis a végrehajtó hatalom fejének.

A jelenlegi helyzet valóban több, mint bizarr, amikor egy a sok minisztérium közül (éspedig köztudottan az egyik legkisebb) áll be egy sorba a parlamenttel és a Kúriával, a törvényhozás és a bíróság legfőbb szerveivel! Így ez az együttes nem képes elővarázsolni azt a különleges összhatást, amelynek lehetősége pedig szinte kódolva van a téren.

Igaz, hogy a három épület közül ez a harmadik a legkevésbé művészi és impozáns, de talán ez is szerencsés üzenet, mi szerint a végrehajtó hatalom rendeltetése nem a királykodás, hanem a szorgos államigazgatás.

Súlyos hiba lenne, ha a miniszterelnök a budai Vár magasságaiba vonulna el, hogy onnan nézhessen le az alattvalókra.

Az új népi Kossuth tér magától kínálkozó koncepciója két megjegyzésre ad alkalmat.

A fontosabb feladat egyben ma a nehezebb is: a Kúria csak úgy lenne a bírói hatalom igazi székháza, ha ez a hatalom nem lenne többé kétfejű, és megszűnne a külön Alkotmánybíróság. Egy külön Alkotmánybíróság Magyarország számára vállalhatatlan szakmai, politikai és anyagi luxus. Ha az Egyesült Államok meg tudják védeni életük alkotmányosságát külön Alkotmánybíróság nélkül, bizonyosan mi is képesek lennénk erre.

A másik megjegyzés: a jelenlegi székhelyéből kitenni javasolt Földművelésügyi minisztérium elhelyezése igazán nem lehet nehéz feladat. Csakhogy kínálkozik egy igazán nagyszerű sajátos megoldás: azt kiköltöztetni Gödöllőre, a gödöllői agrártudományi egyetem mellé, avval igen szoros integrációt kialakítva. Ez végre egy ésszerű és komoly lépés lenne a túlközpontosított államigazgatás valós problémájára.

És ha a Földművelésügyi minisztérium szóba került, érdemes szóba hozni a többi hasonló lehetőséget is. Mindenek előtt érdemes megfontolni a Külügyminisztérium áthelyezését Visegrádra, aminek révén „a visegrádiak” fogalma is hatásosabban kapcsolódna a magyar diplomáciához. Ezzel az egész Duna-kanyar egy diplomáciai-külpolitikai-nemzetküzi régióvá válhatna.

Hasonló jelentősége lehetne a kulturális kormányzat áthelyezésének Szentendrére.

Változó Világ Mozgalom

* * *

A korrupciónak nevezett rákfene

A Változó Világ Mozgalom (VVM) mélyen elítéli a korrupció minden formáját, és mélyen elítéli a hatalom tétlenségét ezen a téren.

A korrupciónak, a rákbetegséghez hasonlóan több formája van, így nem létezik ellene egy egyetlen csodagyógyszer, de minden egyes fajtájának legyőzéséhez találhatók hatékony módszerek.

A – mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban – legnagyobb kárt a közpénzek korrupt felhasználása okozza. (Ebbe a körbe kellene sorolni a közvagyon és a koncessziós jogok korrupt értékesítését is.) Ezt nagy mértékben orvosolhatja a közbeszerzési és az értékesítési versenyek elbírálásának átengedése a bíróságokra, megfelelő jogi és intézményi környezetben, fokozott nyilvánosság mellett.

A kisebb értékű – közbeszerzési pályáztatás nélkül adandó – megbízásokat viszont csak külön minősített vállalkozások kaphassák, amelyek vállalják a fokozottabb nyilvánosságot.

A nyilvánosság egyébként is egy rendkívül hatékony eszköz, az élet minden területén, így azt folyamatosan és következetesen erősíteni kellene. Különösen fontos és hatékony lenne, ha kötelezővé tennék minden megrendelt tanulmány leadását a megfelelő levéltárba, azokat kutathatóvá téve. Ezt az üzleti életben rendelt tanulmányokra (pl. a Magyar Telekom montenegrói tanulmányaira) is érvényesíteni kellene.

Felbecsülhetetlen az az erkölcsi kár, amely a megvesztegetett hivatalos személyek okoznak. Ezt a sok ezeréves hagyományt felszámolni nem tudná, de üzenete – és ezáltal valamelyes nevelő hatása is lenne annak, ha a közszolgák és miniszterek szerény és zseb nélküli egyenruhát viselnének.

* * *

Civil az ágak között

A Változó Világ Mozgalom fontosnak tartja, hogy minél gyakrabban emlékeztessen a hatalom megosztásának új kihívásaira, és azokra az elvekre, koncepciókra, megoldásokra, amelyeket a VVM javasol ebben a témában.

Az egyik alapvető tézisünk, hogy a demokrácia európai modellje hamissá teszi a hatalom klasszikus megosztását, ezzel a hatalom olyan mérvű koncentrációjához vezet, amely mellett a demokrácia is hamissá válik. Ennek a tragikus európai modellnek a lényege az, hogy a parlamenti többség, és ezen keresztül a teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom egy vagy több párt birtokába kerül.

Erre a drámai torzulásra megoldás lenne egy új modell, amelyben nagyban hasonlít az amerikaira (a végrehajtó hatalom fejének közvetlen választása), de amelynek egy másik meghatározó eleme lenne az állam és a politika határozott szétválasztása, olyan szétválasztás, amely hasonló az állam és egyház – elvárható – szétválasztásához.

Sajnos, reálisan nézve, ma Magyarországon nincsenek meg a feltételek a társadalmi-politikai modell korrekciójához. Annál fontosabb a VVM egy másik víziójának ismertetése, megvalósításának ösztönzése. Ez pedig az a felismerés, hogy a klasszikus hatalommegosztással szemben fontos lenne további független hatalmi ágak kialakítása. Ilyen lenne első helyen az Akadémia védőernyője alatt szervezett tudomány, de igen fontos szerepe lenne a civil világnak.

Az elmúlt időszakban hangos lett az ország a Norvég Alap körüli botrányoktól. Itt mind a két félnek a másikkal szembeni kritikájában vannak részigazságok, de ami lényeges: a civil szféra méltatlanul kevés támogatást kap, és a neki szánt kevés támogatás is csupán a pénzosztó kegyeit kereső, vagy azokat éppenséggel elnyert szervezetekhez jut.

Van-e, lehet-e ennek ellenszere? Avagy talán bele kell nyugodni abba, hogy azt rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt? A kormány ezt a nótát szereti, a Norvég Alap meg azt…

Az önszerveződés sem csodaszer, mert minden csoportban jelentkeznek belső problémák, ellentétek stb. De mégis ez lenne az adekvát magatartás, ettől lenne a civil szféra civil szféra, és nem a közigazgatás vagy a szolgáltatóipar egy sajátos területe.

Az önszerveződés nem csodaszer, de főleg nem egy könnyű feladat. A pénzszűkösség további csapás. De mégis ez az egyetlen út, amelyen érdemes haladni. És ha a szolidaritás is érvényre jutna ebben a mozgásban, a civil világ maholnap valóban a hatalom egy független ágává nőheti ki magát.