Nyílt levél
Dudás Gergelynek,
az Index főszerkesztőjének
Tisztelt
Dudás Gergely!
Dühösek,de függetlenek – írja Ön. Az egyik sem lenne nagy baj, normális körülmények
között aggódni Önökért, együttérzésünkről és szolidaritásunkról biztosító
táviratot szalasztani nem lenne indokolt.
Ám hol vannak itt a normális körülmények? Éppen 28 hete ébredtünk semmit
sem gyanítva arra a hírre, hogy nem érhető el a Népszabadság. Azt a lapot,
portált lehetett szeretni vagy gyűlölni, de arra gondolni, hogy ez ilyen
csendesen-gyalázatosan bekövetkezik az éj leple alatt – csak néhány mágus
privilégiuma volt. Az Ön igen hosszú, és összességében érdektelen ismertetés az
újabb mágusi mutatványokról, talán valamelyest megnyugtatja a jámbor olvasót:
lám, nem is egy némi garanciát jelentő személy lesz összekötő-szétválasztó a
dühös függetlenek és a mágusok között.
Rossz tapasztalatok, csalódások garmada, ez ma Magyarország, de hát legyünk
bizakodóak, csak így van értelme a mai napnak, a holnapi ébredésnek.
Hogy átlépjünk az egyedi problémákon, megemlítem, hogy én is sokszor dühös
vagyok – az Indexre. De – különösen amióta nincs meg a szintén gyakran dühítő
Népszabadság – jobb médiumot nem találok (nagy elismeréssel hangsúlyoznám: más
nyelven sem!). Ezért a konkrét történet nem hagy közömbösen,
A lényeg viszont máshol van, olyasmiben, ami súlyos személyes érintettség.
Ez pedig a Változó Világ Mozgalom (VVM) medrébe terelt – és immár meglepően
hosszú múltra visszatekintő – munkám, illetve annak döbbenetes
visszhangtalansága. Tucatjával, de inkább százával tettünk le az asztalra
ésszerű – egyszerűen ésszerű – javaslatokat, és ezek nehezen felbecsülhető
hozzájárulást jelentettek volna, jelentenének ma is, akár a puszta
megvitatásukkal az egész társadalom problémáinak orvoslásához.
Jogos dühükre reflektálva egyetlen egy példát hoznék fel: azt a
kezdeményezést, hogy legyen törvényi garancia a szerkesztőségek függetlenségre.
Ezt 2016 december 12-én az MTI Országos Sajtószolgálatának útján adtuk közre (itt olvasható),
de bemutattuk portálunkon is, a VVM blogjában.
Semmi szín alatt nem hoznám be a képbe valaminő felelősségüket munkánk
visszhangtalanságáért. A dolog ennél bonyolultabb, és elemzése most nem ide
kívánkozik. Abban viszont nincs kétségem, hogy egy sor témában jobb helyzetben
lennénk, ha javaslataink figyelmet kapnának, amihez annál nagyobb reményünk fűződhet,
minél több független médium valóban médiál ésszerű gondolatok és közvélemény
között.
Mellesleg ez nem az első eset, hogy az Indexhez kötődő esemény vagy
éppenséggel közölt anyag hasonlóképpen beleszalad a mi munkánkhoz kötődő eseménybe,
javaslatba, írásba (lásd Két könyv).
Mire jó egy levél, ha legalább befejezésképpen nem tartalmaz valamilyen
jókívánságot? Lehetőleg nem sablonosat.
Hát legyen szabad az országnak kívánni jobb sorsot, abból Önök is profitálnának.
Üdvözlettel,
Szimeonov Todor
Változó
Világ Mozgalom
*
* *