Soha atomháború a Földön!

 

Súlyos figyelmeztető jelek: a világ visszacsúszhat 70 évet, visszakerülve a legkeményebb hidegháború kezdetére.

2021 februárjában látott napvilágot egy Charles A. Richard admirális által jegyzett, de több katonai vezető és szakember közreműködésével készült tanulmány, amely azt mondja ki, hogy – újra – reális az atomháború lehetősége.

Az analízis részletei voltaképpen mellékes. Arról, hogy miképpen alakult ez a bizonyos 70 év, mi volt a világ helyzete akkor, és mi ma, mindezért ki milyen felelősséget visel, mindenkinek lehet vélekedése. Ami számít – mármint az emberiség, a civilizáció szempontjából – az az, hogy olyanok kezében van-e ma a hatalom, akik számára az atomháború „opció”.

Bár az említett tanulmány (még) nem hivatalos amerikai „doktrína”, még sem tekinthető véletlennek a tanulmány megjelentetése, annak időzítése. Ez pedig komoly nyugtalanságra ad okot. Több, kötelez minden becsületes és normális embert arra, hogy emelje szavát: „Soha atomháború a Földön!”

 

Változó Világ Mozgalom

 

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *

 

A nyilvánosság

 

A nyilvánosság a társadalom levegője. Ahol nincs nyilvánosság, ott legelőször is a szólásszabadság nemes óhaj marad. Sokaknak hozhat megkönnyebbülést, ha kimondja a magáét a fürdőszobában vagy a kocsmában. Az sem megoldás, ha szabadon bohóckodunk Hyde-parkokban, vagy kedvünkre skandálhatunk partizántüntetéseken.

Egy valamennyire civilizált világban az élet kialakítja a nyilvánosság megfelelő formáit. Bonyolult, ellentmondásos és nehéz folyamat volt ez, ma még inkább. Az elmúlt évszázadokban sokszor leginkább bátorság. tehetség, leleményesség kellett egy szerkesztőség kialakításához. Vagy pénz. Sok pénz. A 18.-19. század munkásmozgalma százával-ezrével szolgálhatja a hősieség és az önfeláldozás megrendítő példáit, de a mai ember eszébe akár Charlie is beugorhat. Hasonló folyamatokat láthatunk más irányokban. Megjelentek aművelődési házak, a civil szervezetek, később berobbant az életünkbe a rádió és a televízió, végül az internet. És éppen ez az internet alaposan felforgatott mindent, jót és rosszat hozva, építve és rombolva.

És most hirtelenül tudatosulni kezd bennünk: nem elég a nyilvánosság, hanem azt birtokolni kell. Birtokolnia kellene a közvéleménynek, a szólásszabadságnak, a társadalomnak. Ezzel szemben tapasztaljuk a durva, kőkemény valóságot. Igen, a nyilvánosságot tulajdonosai birtokolják. Egészen pontosan: négy ember.

Ez a helyzet elfogadhatatlan. Semmivel sem kevésbé abszurd, mintha valaki a levegőre szerezne koncessziót, és ezzel jogot arra, hogy döntsön, ki mikor mennyi levegőt kaphat.

Van-e ma a legcsekélyebb esélye a társadalomnak arra, hogy megváltsa levegőjét, a nyilvánosságot?

Igen, esélye lenne, hiszen a csatát több fronton is meg lehetne nyerni. De nem könnyű. Nem a világ urainak a legyőzése a nehéz, hanem a tömeg szellemi restségét.

Milyen frontszakaszokon van esélyünk?

Egyrészt a technika frontján. Számtalan változatban elképzelhető az egyéni autonómiára épülő közösségépítő, nyilvánosságot biztosító eszköz.

Másrészt a jog frontján. Törvénynek kellene kimondania: ha egy internetes szolgáltatásra pl. 100 ezernél több ember regisztrál, a regisztrált tagok, illetve reprezentatív szervezetei konkrét felügyeleti és beleszólási jogot kapnak a szolgáltatással kapcsolatban

Változó Világ Mozgalom

 

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *

Fegyvermentes szigetek

 

Reálisan értékelve az emberi civilizáció jelenlegi állapotát, nem lehet mást mondani, hogy a fegyvermentes világ még igen távol van. Szégyenteljes, tragikus állapot.

Ugyanakkor a fegyvermentes világ akár holnap is megjelenhet a Földön.

Kialakítható olyan szerződés (Fegyvermentességi Világszerződés, FSZ), amely több ország számára lehetővé teheti a fegyverek kiiktatását az állami életben. Ez pedig ésszerűen kiegészíthető egy komplex és lendületes fejlesztési programmal.

A szerződés lényege, hogy a résztvevő fegyvermentes országok lemondanak hadsereg tartásáról, a résztvevő garantáló országok vállalják, hogy minden eszközzel megvédik a fegyvermentes országok békéjét és területi sérthetetlenségét. Nyilvánvaló, hogy egy életképes megoldáshoz szükséges egy minimális országszám mind a két kategóriában, és bizonyára fontos lenne a garantáló országok között legalább kettő a az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja legyen.

A Változó Világ Mozgalomnak egy sor fontos részletre vonatkozóan van javaslata, de a projekt kidolgozását nem kívánja megtartani magának. Helyes lenne ezt az ENSZ szakembereire, illetve nagy szellemi és anyagi háttérrel rendelkező nemzetközi szervezetekre.

Minél előbb és minél nagyobb számban jelenjenek meg a fegyvermentes világ szigetei fenyegetett és szenvedő Földünkön.

 

Változó Világ Mozgalom

 

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *

Szuverenitás – hierarchia és egyensúly

 

A Változó Világ Mozgalom (VVM) különösen fontosnak és aktuálisnak tartja az ország szuverenitásának kérdését.

Jó ideje kibékíthetetlen harcot vív a politikai térben két álláspont. Az egyik szerint hazánk szuverenitását nagy veszélyek fenyegetik, de leginkább „Brüsszel”. Egy Európai Egyesült Államok pedig egyenesen végveszély, teljességgel elfogadhatatlan vízió. A másik álláspont csupán annyit mond, hogy az európai integráció jó és szükséges, ebbe az irányba kell haladni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a téma hihetetlenül fontos és hihetetlenül összetett, ezért sajnálatos, méltatlan helyzet, hogy az a politika prédája. A politika helyett erről a társadalom és a tudomány tartozik elmélyült őszinte és bölcs vitával. A tudomány, ki tudja miért, hosszú ideje süket, a társadalom pedig jó ideje meg van fosztva minden valóságos fórumtól. A média privatizálva van, a lehető legsötétebb értelemben.

A helyzet pedig az, hogy az emberiség szükségszerűen, de hihetetlenül keservesen halad egy teljes szuverenitási hierarchia felé, amelyben „minden ember fenség”, de minden önkormányzattal is rendelkezik kormányzati jogosítványokkal, jó kormányzással jeleskednek a területelvű államok, mindenhol színre lépnek a civilizációs „földrészek” federációi, és mint a civilizáció templomának záróköve, helyére kerül a legitim és potens világkormány. Mindezt pedig eleven és kiegyensúlyozott struktúrának kell látni, és létrejöttéért, sikeréért közösen cselekedni.

A jövőnk közös lesz, vagy nem lesz!

Változó Világ Mozgalom

MTI/OS

 

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *

A végső titok

 

Két kísértet járja a szabad világot, a liberális és a konzervatív demokrácia kísértete. Harcuk gigászi és kíméletlen, miközben legfőbb jelszavuk azonos: demokrácia. És még valami közös: a veszett antikommunizmus.

De lehet-e demokrácia, vagyis népuralom ott ahol megtagadják és üldözik a szocialista eszményeket?

Értelmes becsületes ember nem mondhat mást, mint azt, hogy a szocialista eszmények a nép eszményei: felelősség, igazságosság, szolidaritás. Ezt az egyszerű igazságot hamisítja meg a konzervatív és a liberális demokrácia, hiszen egyik sem a nép mozgalma.

A történelmi harc az ember, a nép felszabadításáért a szolgaság és kizsákmányolás béklyóiból nem alakult szerencsésen. Sok utópisztikus terv után a munkásmozgalom egy tudományosnak kikiáltott program mellett kötelezte el magát, aminek következménye valódi néphatalom helyett proletárdiktatúrának nevezett pártdiktatúrához vezetett, nem ritkán szimpla népvezér-diktatúrához. Így történelmi távlatban a szocialista kísérletek nagy része elbukott, vegyes, máig sem feldolgozott örökséget hagyva. Ugyanakkor több szocialista kísérlet folytatódik, nagy ritkán újak is indulnak, vagy próbálkoznak indulni (például az Egyesült Államokban), de ezeknél is zavarba ejtően vegyes tapasztalatokkal szembesülünk.

Amíg Kína, a jövő legnagyobb hatalma őrzi a szocialista berendezkedését, nevetséges lenne a szocializmus történelmi bukásáról beszélni, mégis a Szovjetunió és szövetséges táborának összeomlása szigorú figyelmeztetés az emberiség számára, amely még igen messze van attól, hogy megoldva lássa megváltásának ügyét. És aki közben ujjong az orosz forradalom bukásán, az emberiség kudarcán ujjong.

Minden értelmes becsületes embernek ma egy a feladata: feltárni az eddigi szocialista kísérletek kudarcának okait, megjelölni a jó utat a népeknek soha meg nem ígért, de neki járó Kánaán felé. Pontosabban és kevesebb pátosszal mondva: részese és harcosa legyen ennek a szellemi forradalomnak. Végül is a kereset okok feltárása és a keresett út kijelölése nem lehet mindenki kötelessége. De mindenkinek kötelessége ésszel és szívvel részt venni ebben a szellemi forradalomban.

Érdemes tudni, hogy már közel lehet a nagy fordulat, hiszen döntő elemek már megszülettek. Világosan megjelölhető az alapvető hiba is a szocializmus „tudományos” programjában. Tragikus ez a Marxtól megmaradt örökség, amelynek egyenes következménye volt a termelőeszközök köztulajdonba vétele. Ez azzal a jámbor óhajjal született, hogy megváltsa az emberi munkát a kapitalista elidegenedéstől, közben valójában megpecsételte azt. Hiszen, egy munkás nem a kapitalizmusban, hanem éppen a marxi szellemű államszocializmusban nem tud szert tenni saját termelőeszközre. Az egész elhibázott marxi tanítás kulcsa az abszurd értéktöbblet-elmélet, miszerint értéktöbbletet a munka és csak a munka eredménye, érdeme. Ha így lenne, akkor érthetetlen lenne egy vállalkozás vesztesége, vagy csődje, még inkább egy hamarosan létrejövő cég nyeresége, amely kizárólag robotokat alkalmaz. Ez a marxi vélekedés ugyanolyan hibás, mint a tőke álláspontja: a nyereség az én eredményem, az én érdemem, de főleg az enyém, és pont.

Az igazság az, hogy egy vállalkozás eredmény között eredmény, amely különböző mértékben köszönhető a részvevő élőmunkának (dolgozók), holtmunka (tőke), menedzsment, tudás (mérnökök, szakemberek, tanácsadók), innováció (feltalálók), gazdasági-szociális-jogi-politikai környezet, fogyasztók,, szerencse. Ez a felismerés óriási jelentőségű, és egyben irányadó: a nyereséget igazságosan kell elosztani.

A nyereség igazságosabb elosztása felé két fontos lépés történt: egyrészt a menedzsment és – hellyel-közzel – a tudás és az innováció megkapja már jussát. Csak ez a sok – népnyi – dolgozó…

Az igazi gond nem az, hogy sok a népnyi dolgozó. Az igazi gond, hogy ők, az igazi nép nem képesek kellően felismerni és érvényesíteni érdekeiket, hanem sodrodnak, hol a konzervatívak, hol a liberálisok üres ígéreteinek dőlnek be, hol ezt, hol azt segítik kormányra, miközben a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek.

Miért van ez így? Miért még mindig annyira gyámoltalan, manipulálható és kihasználható a nép? Hát jelenleg ez van, és a konzervatívok és a liberálisok eshetnek egymásnak az állami kincstár kulcsáért, mégis elszánt szövetségesek abban, hogy a népnek ne legyen saját politikai ereje. Már csak ez hiányzik, hogy a liberális és a konzervatív demokrácia mellé egy nép demokrácia is színre lépjen.

A konzervatív és a liberális demokrácia szerencséjére még senki nem találta fel a népi demokrácia képletét. Ez még mindig a történelem titka. Közben nagyon úgy néz ki, hogy ha nem tárjuk fel ezt a végső titkot, véget is érhet dicstelenül ez az egész keserves történelem.

 

Változó Világ Mozgalom

 

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *

 

Egészségvédelmi fordulat

Minden eddiginél nagyobb szükség lenne fordulatra az egészségügyben.

Jól látható több kiemelt feladat.

Az egyik ilyen az orvosi segítség ősidők ismert árnyoldala: a várokozás. Ez ma már elfogadhatatlan körülményeket jelent nem csak a sürgősségi osztályoknál, de a legtöbb rendelésnél is. Közben a mai kommunikációs eszközök lehetővé teszik, hogy a páciensnek ne kelljen órákig várnia zárt és zsúfolt folyosókon.

Egy másik radikális újítás lenne az online konzultáció lehetősége. Ezt a hét minden napján 24 órán keresztül kellene biztosítani. A modern technika, beleértve a sokat emlegetett MI segítségével ez a segítség egyre hatékonyabb lesz, de már most is a személyes megjelenések negyede-harmada fölöslegessé válna.

Egy harmadik feladat lenne fordulatot elérni az egészségügyi és orvosi ismereterjesztésben. Ilyen jellegű anyagokkal a könyvpiac és az internet jelenleg is tele van, de ezeknek az anyagoknak többnyire kereskedelmi funkciójuk van, minőségük kritikán alúli. Ebben nem annyira az államnak, mint a szakmának és a tudománynak kell hatékonyan és felelősséggel fellépniük. Például olyan wiki-típusú egészségügyi-orvosi portált kellene létrehozni, amelyet hasonlóképpen szabadon, de csak orvosok és más habilitált szakemberek írhatnának. Ez a fajta fordulat nem csak a személyes megjelenések, de az online konzultáció akár felét is valóban fölöslegessé tenné.

Nagyon fontos lenne továbbá felismerni, hogy nem helyes grandiózus szuperkórházakat tervezni, hanem olyan kisebb pavilonokat, amelyek szigorúan és kizárólag saját parkokban épülhetnek. Ugyanis az egészéges környezet a legjobb gyógyító.

Végig gondolva ezeket, könnyű belátni, hogy a most is rendelkezésre álló eszközeinkkel igazi fordulatot, valóságos forradalmat érhetünk el az egészségvédelem területén.

 

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *

Tanulni, tanulni, tanulni

Válság, kijárási korlátozások, karantén? Annál inkább: tanulni!

2020 tavaszán Magyarországon 10 millió ember kényszeról otthon maradni, a négy fal között. Igaz, közülük 2-3 millió kénytelen munkába járni, de a fennmaradó 16 órában rájuk is érvényesek a frusztráló korlátozások.

Közben hasonló helyzetben van minden ország, vagyis 7 milliárd ember. Komoly kockázatot vállal az az ország, ahol nincs ilyen szigor.

A tragédia nagy, és bizonyosan még rosszabb lesz a helyzet, ha a pandémia következményei kiütköznek az élet más területein, leginkább a gazdaságban.

Mit kellene tenni, hogy enyhítsünk a helyzeten? Mit kellene tenni, hogy ne csak elviselhetőbb legyen a nyomasztó bezártság, hanem hogy járuljunk is hozzá a gyorsabb talpra állashoz, a válság utáni világ jobbításához?

Az egyik legjobb dolog, amit tehetünk, az, ha intenzív tanulással hasznosítjuk az időnket.

Mindenki tanulhatná azt, ami fontos lesz számára a válság után.

Lehetne, érdemes tanulni:

- szakmai,

- műveltségi,

- jogi,

- orvosi-egészségügyi témákat,

- nyelvet,

- programozási nyelvet, informatikát.

Nem túlságosan reális, hogy az általunk ismert hatóságok, intézmények most kellő gyorsasággal reagálnának, de kötelességünk felhívni azokat erre.

Az illetékesek két módon tehetnének sokat azért, hogy egy széleskörű intenzív tanulás akár kisebb fajta csodát tegyen ebben a rendkivül nehéz időszakban. Egyrészt a hatalmas méretekben, többnyire meggondolatlanul szórt közpénz jó részét a tanuláshoz kössék. Fessen úgy a társadalom, hogy kényszerszabadság helyett tanfolyamra van küldve. Magyarán: kevesebb ingyen segély, sokkal több, nagyságrendekkel több tanulmányi ösztöndíj, tanulási jutalom kellene.

A másik feladat pedig szervező és ellenőrző lenne, hiszen a szükséges tanfolyamok nagyrészét elő kell készíteni, illetve a meglévőket adaptálni a mostani helyzet igényeihez.

És lehetne néhány kötelező tanfolyam is. Például a kis és közepes vállalkozók számára lehetne egy kötelező könyvelési tanfolyam. Mindenki számára pedig egy közegészségügyi tanfolyam.

Tanulni, tanulni, tanulni – egy életen át. Szerencsére ez lassan egy elfogadott jelszó lett.

Tegyük most ezt gyakorlattá.

Változó Világ Mozgalom

Támogasd a mozgalmat cselekvően!

Csatlakozz hozzá!

Számít pénzadományod is!

* * *