Oroszország
katonai akciójával a világ keresztúthoz ért.
A nyugati világ reakciója álszent, de ez a legkisebb gond vele. Az igazi
gond, hogy ez a reakció (totális gazdasági és ideológiai háború) rossz,
tragikus irányba tolja az emberiséget ennél a keresztútnál.
Történelmi perspektívában vizsgálva a helyzetet, be kell látni azt, hogy a
történtek oka a Nyugat irracionális oroszellenes poltikája. A szovjet rendszer
bukása után a Nyugat nem csak a Szovjetunió szövetségeseit csatolta magához, de
egyre-másra a Szovjetunió egyes részeit is. Többségük (balti és ázsiai
orstágok, Lettország és Kazahsztán kivételével) kapcsolódása Oroszországhoz
lazább volt, de a szinte azonos kultúrájú és közös történelemmel rendelkező
Belarusz és Ukrajna elrablása elfogadhatatlanná vált a nagyhatalmi túlélésért
harcoló Moszkva számára.
Nagyhatalomnak lenni nem muszáj és nagyon nem könnyű. Az integráció ésszerű
alternatíva. Csakhogy Oroszország a választás nem könnyű, és nem elsősorban az
ő hibájából. Előtte gyakorlatilag három út áll: kitartani az önálló nagyhatalmi
státusz mellett, beintegrálodni Európába, Kína hátterévé (hátsó udvarává)
válni. Ez a sorrend bagy valószínűséggel megfelel az orosz preferenciáknak is.
A mérlegelésben és a stratégia kialakításában bizonyára sokat számít a második
és a harmadik opcióban érintett potenciális partner. A helyzet itt pedig az,
hogy Európa valójában egyre inkább „papírtigris”, egyre messzebb van az igazi
nagyhatalmi státusztól, amelyre egyébként predesztinálva lenne. Sajnos éppen az
a helyzet, hogy Európa már-már az USA hétsó udvara és éppen ebben a szerepében,
a gazda intelmének megfelelően szélsőséges oroszellenes politikát folytat, bár
bizonyos önállósodási törekvések kétségtelenül léteznek. Nem minden európai
ostoba, még kevésbé lakáj lelkű.
Kína viszont konfuciánusan kivár.
Ebben a helyzetben Európa politikája nagy befolyással lehet az események és
folyamatok alakulására, rövid és hosszú távon egyaránt. Ha megmarad a jelenlegi
pozicióiban, nemhogy nem fogja megrövidíteni a népek szenvedéseit, hanem
ellenkezőleg, igen hosszúra nyújthatja, miközben belekényszerítve Oroszországot
az önálló nagyhatalmi státusz melletti kitartásra.
Ebből egy valami zökkentheti ki a folyamatot, éspedig igen gyorsan, ha
Európa vagy legalább egy kellő tekintéllyel rendelkező tényező tenne a VVM-éhez
hasonló kezdeményezést (ez itt olvasható).
Bölcs és bátor emberből kevés van, az nem kétséges.
De egy sem lenne ma? Ez félelmetes lenne.
Változó Világ Mozgalom
Támogasd a mozgalmat cselekvően!
Csatlakozz hozzá!
Számít
pénzadományod is!
*
* *