2017. december 8., péntek

Jeruzsálem és a salamoni alternatívák

Száz éve már, hogy egyre vészterhesebb konfliktus tartja foglyul, mérgezi a Termékeny félholdat. Egy kétezer éve a világon szétszórt nép vetette meg újra lábát ősei földjén, látványosan építi és erősíti ősei dicső évszázadokat látott államát.
Csakhogy ez a szentnek tartott föld soha nem volt senki földje, éppen ellenkezőleg, sokan követelték, harcoltak érte. A hódítók között voltak távoli rómaiak, nyugat-európai keresztesek, brit gyarmatosítók, meg közeli ottománok. Alattuk pedig az arabok tengere, és száz nép menekültjei.
Sokan rossz szemmel nézték a zsidók visszamenekülését őshazájukba, őket pedig két nagy erő hajtott, és hajt ma is: az őshaza misztikus imádása és a biztonság zsigeri igénye. És lám, most újra két anyja perlekedik a csecsemőért. Ítélj, Salamon („Béke”!), kié a csecsemő! A kard fenyegetően magasodik… De salamoni ítélet nincs. Fegyveresek, rakéták, pénz, politika, diplomácia feszül egymásnak. Az egész világ bele van sodorva a vég nélküli konfliktusba.
Csecsemő itt minden négyzetméter, de a legcsodálatosabb csecsemő Jeruzsálem, a szent város.
És most megszólalt Donald Trump: az Amerikai Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet az Izráeli állam fővárosának. Az Amerikai Egyesült Államok szuverén állam, joga van véleményt formálnia bármely kérdésben. Csakhogy az Amerikai Egyesült Államok még szuperhatalom. Ezért ez a látványosan egyoldalú nyilatkozat nagy súllyal esik latba. Csakhogy itt nem egy piaci mérleg áll, hanem egy hihetetlenül bonyolult probléma. Emberi elme nem képes kiszámítani egy ilyen lépés következményeit, ezért nem egyoldalú lépések, hanem közös bölcs döntések kiérlelése és szentesítése.
Egy Jeruzsálem legyen-e (egységes és oszthatatlan, mi tagadás, jól hangzik). Vagy két Jeruzsálem legyen-e (a béke és a testvériség jegyében, hát ez sem hangzik rosszul).
Vagy 12 Jeruzsálem legyen-e? Amihez igen közel állunk. Érdemes ugyanis a – római – Vatikáni „formulára” gondolni. A modern szekuláris szellem számára első látásra az egyházi állam bizarr, jogállamilag aggályos kövület, de mélyebben belegondolva, és a történelem súlyát elismerve, el kell fogadni, hogy indokolt egy ilyen megoldás fenntartása, mindaddig, amíg igény van erre. De ekkor nem csak a katolikus egyháznak, de majdnem egy tucat más keresztény egyháznak is „járna” hasonló státusz, és hol máshol, ha nem Jeruzsálemben? Azt is figyelembe kellene venni, hogy már a jelenlegi helyezet is igen közel áll egy ilyen megoldáshoz, hiszen egy sok vallás és egyház igen jól szabályozott és garantált státuszt élvez Jeruzsálemben (mellesleg egész Izráelben, lásd például a Bahái egyház).
És ha már ezt felhoztuk, nem lehet elhallgatni, negligálni a nemzetek hasonló igényét afféle élő nemzeti „skanzenekre”.
Látszólag ezek a felvetések inkább arra lennének jók, hogy még bonyolultabbá tegyék a problémát. Valójában – biztosak vagyunk ebben – nagyobb fényt és erősebb impulzust adnak a jó megoldás keresésében.
Változó Világ Mozgalom



* * *